Míg 2020-ban 45 százalékkal, addig 2021-ben további 32 százalékot bővült a hazai online piac, melynek forgalma tavaly ezzel meghaladta az 1200 milliárd forintos szintet. Ezzel a növekedési ütemmel 2021-ben Magyarország a második leggyorsabban bővülő e-kereskedelmi piac volt az Európai Unióban, igaz alacsonyabb bázisról indult.

A magyar növekedést azonban hosszú távon gátolhatja, hogy miközben a nemzetközi kereskedelemben hatalmas bővülési lehetőségek rejlenek, addig a hazai e-kereskedelmi cégek forgalma már belföldi viszonyban is korlátokba ütközik, a nemzetközi terjeszkedés pedig még gyerekcipőben jár – derül ki a Digitális Kereskedelmi Szövetség GKID-vel közösen végzett átfogó Online Export Kutatásából.

Miközben a hazai vásárlók egyre rutinosabbá, magabiztosabbá váltak az online rendelések területén a magyar e-kereskedők egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek, főként a piacot jelenleg uraló, többségében nemzetközi, sokszor még magyar operációval sem rendelkező e-kereskedők miatt, akik árnyékában egyre kisebb teret, lehetőséget kapnak a magyar hátterű cégek a fejlődésre.

A DKSZ és a GKID ágazati vizsgálatai alapján a legalább évi 10 milliós export forgalmat realizáló, online is értékesítő kereskedések becsült száma 500-600 közé tehető, közülük mintegy 100 cég tekinthető főtevékenység szerint is online kereskedőnek. A határon túli értékesítésből származó forgalmuk pedig nettó 30-40 milliárd forint körül alakult 2021-ben.

A DKSZ kutatása szerint a Magyarországon működő 37 ezer online értékesítésre alkalmas weboldalból körülbelül 15-20 ezerre tehető a webáruházak száma. Közülük mindössze alig ezer olyan van, mely a belföldi mellett valamilyen más EU-s, vagy régiós piacra is szolgáltat, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába.

Az alacsony exportálási kedv az alábbi hiányosságok következménye:

  1. A megfelelő e-kereskedelmi tanulmányokkal, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező képzett munkaerő hiánya;
  2. A hosszú távú stratégia hiánya, melyben a növekedés irányait, lehetőségeit fektetnék le a kereskedők;
  3. A raktározáshoz, szállításhoz, rendelés kiszolgáláshoz köthető logisztika fejletlensége,
  4. A helyismeret, piacismeret hiányából fakadó jogi és adminisztrációs problémák,
  5. A webáruház lokalizációs nehézségei,
  6. Megfelelő helyismeret, piacismeret és lokális kapcsolatok hiánya,
  7. A főleg gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra,
  8. A hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés.

A már most is exportáló hazai kereskedők számára összességében a megfelelő termékkínálat összeállítása, a vámügyintézés, az ügyfélszolgálati és operációs feladatok lokalizált ellátása, valamint a helyi konkurensek felmérése és a piacok jobb megértése jelenti a legnagyobb kihívást.

Kapcsolódó

A termékportfóliójukat nem versenyképesnek ítélők magas aránya azt jelzi, hogy a hazai kereskedők még félnek a külföldi piacra lépéstől, nem hisznek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében, nem rendelkeznek a vélt megfelelő szaktudással és persze elegendő tőke sem áll rendelkezésükre.

Merre tovább?

A kutatás alapján egyértelművé vált, hogy valójában egy külföldi online értékesítés elindítása nem jelent feltétlenül komoly szakmai kihívást vagy komoly tőkeigényt. A magyar vállalkozások nagy része nem azért nem exportál, mert nem tudja, hogyan fogjon hozzá, hanem azért, mert nem merül fel az export rövid távon lehetőségként – reagált az eredményekre Szabó László, a Growww Digital társtulajdonosa.

A DKSZ számára az első lépés, hogy az exportot általánosságban is népszerűsíteni kell és jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni, mely piacok rendelkeznek jelentős potenciállal. Fontos felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.