Rákaptunk a netes ügyintézésre, de ettől még nem hatékony az állam

Az állami hatékonyság területén Magyarország 62,9 ponttal a 16. helyezést érte el az Európai Unió (EU) 27 tagországai között tavaly, 2022-höz képest ez 1,1 pontos csökkenést jelent – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi jelentéséből.

A jegybank kiemelte, a visegrádi országok között is sereghajtók vagyunk. Magyarország a V3-országok 63,6 pontos átlagánál és az EU országok 64,1 pontos átlagánál is alacsonyabb pontszámot ért el.

A magyar pontszám csökkenésében főként az adatok nyílt elérhetőségének gyengülése, valamint a közigazgatásban foglalkoztatottak számának enyhe növekedése játszott szerepet. A jelentés szerint az e-közigazgatás teljes körű kiterjesztése további erőfeszítéseket igényel, hogy elérjük a legjobban teljesítő Észtország szintjét, ahol 85 pontot ért el a mutató. Azt is kiemelik, hogy 2022 decemberében mutatták be a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát, ami központi elemét képezi a teljes körű e-közigazgatás megteremtésének.

Kettősség jellemző Magyarországra, mert miközben egyes részterületeken sikerül kimagasló teljesítményt is elérni az unióban, addig a komplex indikátorok szerint jelentős lemaradásban vagyunk.

Az egyik ilyen terület, hogy fokozatosan csökken Magyarországon a be nem fizetett áfa aránya, ami mutatja a gazdaságfehérítő intézkedések hatásosságát, azonban a digitalizáció további kiterjesztésével tovább csökkenthető a visszaélések aránya. Az Európai Bizottság becslése szerint 2010-2021 között a 4. legnagyobb mértékben csökkent az áfarés Magyarországon, és jelenleg mindössze 4,4 százalék a be nem fizetett áfa aránya, miközben az EU-átlag ennek több mint másfélszerese. További előrelépést jelenthet a 2024 elején elinduló áfa-kiajánlás, melynek hatására a gazdasági szereplők terhei tovább csökkenhetnek.

Nagy az apparátus

A közigazgatás költségei között az egyik meghatározó tétel a bérköltség, ami szoros összefüggésben van a bürokrácia létszámával. Magyarországon az államapparátus bérköltsége a GDP 3,4 százalékát tette ki 2021-ben, amely csak kismértékben haladta meg az EU-s költségek 3,3 százalékát és a V3-ak átlagát, ami 3,2 százalékon áll. A legmagasabb bérköltség Cipruson van, ahol 4,6 százalékot, míg a legalacsonyabb Írországban van, ahol 1,5 százalékot tesz ki.

Sereghajtók vagyunk

Bár a lakosság magas arányban veszi igénybe az online közigazgatási ügyintézést, ugyanakkor az ENSZ e-közigazgatás fejlettség indexe szerint a harmadik legalacsonyabb értéket értük csak el. Az e-közigazgatásról szóló komplex felmérést az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2003 óta készíti el rendszeresen. A felmérés eredményeit egy aggregált mutatóban, az e-közigazgatás fejlettség indexben (EGDI) mutatja be.

Az országok rangsorolásához használt mutatók három területet fednek le:

• az online szolgáltatásokat;
• az infrastruktúrát;
• és a humán tőkét.

Az EGDI index vegyesen tartalmaz szubjektív és objektív mutatókat is. A 2022-es rangsor szerint Magyarország csak Romániát és Bulgáriát előzte meg az EU27 tagországai között. Magyarország összesített pontszáma 0,78 volt, miközben a V3-ak átlaga 0,82, az EU átlaga 0,86.

Imádjuk a netes ügyintézést

Az e-közigazgatás lényeges gyakorlati mutatója az interneten történő közigazgatási ügyintézés, mely azt mutatja meg, hogy a lakosság mekkora aránya nyújtott be kitöltött űrlapot online formában az elmúlt 12 hónapban.

Az elmúlt évtizedben Magyarország jelentős előrelépést tudott felmutatni a területen, 2011-2021 között 18 százalékról 66 százalékra emelkedett a szolgáltatást használók aránya.

Az időszak során látott 48 százalékpontos emelkedésre nem volt máshol példa az EU-ban. Jelentős előrelépés, hogy a mutatóban el tudtunk szakadni az EU átlagától és jelenleg nagyon közel állunk az északi TOP5 országok átlagához.

Magyarországon 2020 és 2021 közötti nagyobb mértékű teljesítményjavulás pedig arra utal, hogy a Covid-járvány okozta vészhelyzethez a magyar lakosság e téren a többi országhoz képest jobban alkalmazkodott.

Az e-közigazgatás a versenyképesség növelését olyan formában is tudja támogatni, hogy az ügyintézéshez szükséges idő csökken, mert az előzetesen feltöltött ügyféladatokat a rendszer automatikusan megjeleníti.

Az EU-DESI mutatói között is megtalálható űrlapok automatikus kitöltése mutató éppen ezt számszerűsíti. Az indikátor azt vizsgálja, hogy a különböző meghatározó élethelyzetekben az elektronikus űrlapoknál mekkora arányban jelennek meg az előre bevitt adatok.

Magyarország a 0-100-as skálán 60-as értéket szerzett, amely elmarad a 68,2-es EU átlagtól, azonban meghaladja az 58,7-es V3-átlagot. Az Európai Unióban legjobb teljesítményt nyújtó országok esetében Hollandiában és Litvániában 93-94-es értéket mértek. Ezekben az országokban már valójában nincs szükség külső beavatkozásra az űrlapok kitöltéséhez – jegyzi meg az MNB.

Visszatartott adatok

Az Open Data Watch szervezet által közzétett mutató pedig azt számszerűsíti, hogy az országokról elérhető hivatalos statisztikák hozzáférhetősége és lefedettsége mekkora.

A visegrádi országok kedvező átlagos teljesítményéhez hozzájárult, hogy a bemutatott országcsoportban a legmagasabb értéket Lengyelország érte el 87-es értékkel. Itt is további fejlesztésre sarkallja a kormányt az MNB, mert ezek mutatók közvetetten, de hozzájárulhatnak a versenyképességi pozíciónk javulásához is - írja az tanulmány.