Javítana a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkező országokhoz képest rossz magyarországi szelektívhulladék-gyűjtési és hasznosítási arányon a területet 2012-től koordináló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A kommunikációs kampányok mellett, a számos fejlesztési terv közé tartozik, hogy az OHÜ hatékonyabb szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, illetve ösztönzőket teremtsen - fogalmazott érdeklődésünkre Török Szabolcs, az ügynökség szóvivője. Ennek érdekében az OHÜ - a közszolgáltató partnerek bevonásával - többek között azon dolgozik, hogy differenciált díjazást vezessen be, vagyis a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektívhulladék tömege után különböző indikátorok - például a szolgáltatási terület népsűrűsége, a begyűjtés módja - alapján más és más díjat fizessen partnereinek. E konstrukció kialakításának célja, hogy a nehezebb feltételek mellett tevékenykedő közszolgáltatók ösztönzése növekedjen, ugyanakkor nem csökkenne az eddig és ezután is jól teljesítők érdekeltsége.
A gyenge gyűjtési és hasznosítási arány oka részben az, hogy az ideit megelőző években nem volt egységes a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja, valamint a jó néhány éve itthon is megjelent lakossági szelektívhulladék-gyűjtési lehetőség bevezetése nem egységes koncepció és eszközrendszer szerint történt.
Magyarországon ettől az évtől az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-vel (OHÜ) partneri szerződésben lévő közszolgáltatók tevékenységi körzeteiben összesen mintegy 9,1 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot (2011-ben ez a szám körülbelül 8,3 millió lakos volt), ám országos átlagban csak 1,1 millióra tehető azoknak a száma, akik tudatosan és rendszeresen választják a szelektív hulladékgyűjtésnek valamelyik módját. Ami a legnagyobb számban rendelkezésre álló eszközt, a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket illeti, számuk országosan összesen mintegy 7000, egy-egy gyűjtőszigeten többnyire ötféle gyűjtőedényzet áll a lakosság rendelkezésére. Ez mindösszesen 30-35 ezer gyűjtőkonténert jelent országosan - összehasonlításképpen, Csehországban mintegy 100 ezer szelektívhulladék-gyűjtő konténer áll a lakosság rendelkezésére.
A november végén elfogadott hulladéktörvény szerint 2015-től a lakosságnak - a helyi lehetőségeknek megfelelően - kötelező lesz szelektíven gyűjteni a háztartási hulladékot. Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is évről évre nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik. Magyarországon évente összesen egy millió tonna körüli mennyiségű - papír, műanyag, alumínium, üveg - csomagolóeszköz kerül a lakossághoz és az iparhoz, ebből a mennyiségből az erre az évre tervezett begyűjtés és hasznosítás mintegy 60 százalék. Ezen a gyűjtési, hasznosítási mennyiségen, illetve az egyes hulladékáramokat tekintve az arányokon javítani kell az OHÜ szerint. A jelenlegi rossz arányt mutatja például az, hogy 10 italosüvegből - a tartalma elfogyasztása után - átlag kilenc a szemeteskukába kerül, legfeljebb egy a szelektívhulladék-gyűjtőedényzetbe. Korábbi összesített adatok szerint, Magyarországon a csomagolási hulladékokat mintegy 45 százalékban az ipar, 55 százalékban a lakosság "termeli". Ezzel szemben a begyűjtési arányszámok mást mutatnak: átlagosan 15 százalék a lakosságtól, 85 százalék pedig az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, intézményi körből származik.