A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.
A tárca csütörtöki tájékoztatása szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül e hónap elejéig 909 300-an tették meg.
A lista élén a lengyelek és a románok állnak 154 ezer, illetve 125 ezer letelepedési folyamodvánnyal. A nagy tagországok állampolgárai közül az olaszok 106 100, a portugálok 80 900, spanyolok 60 700, a franciák 36 500, a németek 29 700 folyamodványt nyújtottak be. A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 27 800 letelepedési kérelemmel.
A közép- és kelet-európai EU-tagországok állampolgárai közül a szlovénok nyújtották be a legkevesebb kérvényt: július elejéig 900 szlovén állampolgár folyamodott letelepedett státusért.
A hatóságok az eddig feldolgozott 805 500 kérelem csaknem mindegyikét kedvezően bírálták el, a folyamodványok alig 0,3 százaléka esetében nem született valamilyen okból jóváhagyó döntés.
A Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.
Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.
A brit kormány 3,75 millió fontos (csaknem 1,4 milliárd forintos) költségvetéssel országos kampányt indított, arra biztatva a külföldi EU-állampolgárokat, hogy maradjanak Nagy-Britanniában és folyamodjanak a letelepedett státusért.
A külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig van idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére - közölte ismét Sajid Javid belügyminiszter a friss statisztika ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában. A belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint ez a határidő mindenképpen érvényben marad, akár életbe lép a brexit feltételeit tartalmazó - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - megállapodás, akár nem - írta az MTI.