A lap szerint az elmúlt 10 évben majdnem 2500 ember hűlt ki, a legtöbben, 332-en 2010-ben szenvedtek fagyhalált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága a téli hónapokban országos szinten a 80 százalékot is meghaladja, de egyes régiókban telt házas éjszakák is előfordulnak - idézi a lap Aknai Zoltánt, a Menhely Alapítvány igazgatóját.

A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy tízezren vettek részt.

Budapesten a fővárosi önkormányzat, alapítványok, egyházak, egyesületek fenntartásában 34 éjjeli menedékhely működik 2308 férőhellyel, ezt a téli krízis időszakban átlagosan 70-80 százalékban veszik igénybe a hajléktalan személyek az éjjeli menedékhelyeket Budapesten - közölte a Fővárosi Önkormányzat.

A lap szerint legtöbben nem az utcán, hanem fűtetlen lakásokban, házakban hűlnek ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése.

A lap idézi a Habitat for Humanity Magyarország szóvivőjét, aki szerint az évi több mint 200 áldozat kétharmada fűtetlen lakásokban hal meg. Farkas Boglárka szerint a legveszélyeztetettebbek az 50-59 évesek és a 80 év felettiek, a halálesetek negyede az ő körükből kerül ki. Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul - tette hozzá.

Sneider Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselőjének kérdésére, melyben arról érdeklődött, hogy a kormány mint tesz a probléma megoldásáért, Pintér Sándor belügyminiszter közölte: bevezették az úgynevezett "vörös kódot", amit kritikus időjárási helyzetben adnak ki, és ezzel arra kötelezik a bentlakásos szociális intézményeket is, hogy éjjeli menedékhelyet nyújtsanak azoknak, akik nem kapnak más módon segítséget. Továbbá egy 2011-ben elindított szociális tüzelőanyag program keretében több százezer rászoruló családnak nyújtanak támogatást, s 2017-ben összesen négymilliárd forintot különítettek el erre a célra. Ez egymilliárddal több a 2016-os összegnél, akkor összesen 184 949 háztartás jutott egy-másfél havi tüzelőanyaghoz.

A Habitat ezzel kapcsolatban viszont arra mutatott rá, hogy bár a szociális tüzelőanyag program jelentős intézkedéssé nőtte ki magát, a támogatás települések közötti elosztása nem rászorultsági szempontok, hanem a közmunkaprogramban átlagosan foglalkoztatottak létszáma, és a településen élő 80 év feletti idősek száma alapján történik, miközben figyelmen kívül hagy olyan, a támogatási igény szempontjából alapvető tényezőket, mint a fával vagy szénnel fűtő háztartások száma.

Továbbá megjegyzik, hogy a szegénység és energiaszegénység csak részben összefüggő fogalmak, hiszen a szegénységi küszöb felett élők 6,8 százaléka is küzd ilyen problémával. Ez is legalább 580 ezer embert jelent.

A fotó forrása: Pexels.