A havi bevételek jelentős részét, átlagosan 23 százalékát vihetik el az egészségügyi kiadások a nyugdíjba vonulás után - erre számítanak a 30-59 éves magyarok a K&H biztos jövő felmérése szerint.

A megkérdezettek 17 százaléka azt várja, hogy a bevételeinek 10-14 százaléka megy majd erre a célra, 22 százalékuk azonban ennél jóval nagyobb kiadással tervez, szerintük a bevételek több mint 30 százalékát kell majd nyugdíjasként egészségügyi kiadásokra fordítani.

A helyzetet a fiatalabbak látják a legsötétebben: minél fiatalabb valaki, annál többet szánna egészségügyi kiadásokra. Leginkább a harmincas korosztály említette, hogy a bevételük több mint felét költik majd erre, míg az ötvenesek körében kiugróan magas volt azok aránya, akik szerint mindössze 10-14 százalékot visz majd el egészségük karbantartása.

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. május 24. és június 4. között zajlott.

Jobbak az átlagnál

Az eredmények alapján a magyarok meglehetősen bizakodóak a jövőbeli egészségügyi helyzetük kapcsán: a megkérdezettek 45 százaléka úgy látja, az átlagnál kevesebb problémája lesz nyugdíjasként. Nyolcvan százalék szerint, ha mégis megromlana az egészsége, akkor bízhat a családja vagy partnere segítségében.

Elsősorban a nyugat-magyarországiak számítanak a családra baj esetén, míg a budapestieknél jóval alacsonyabb, mindössze 68 százalékos az arányuk. 77 százalék szerint pedig, ha lesznek is egészségügyi gondjai, meg tudja majd azokat oldani. A magyarok 36 százaléka ezzel szemben nem számít arra, hogy megérné a nyugdíjas kort, és mindössze 35 százalék számol azzal, hogy esetleg ápolásra szorulna.

Betegen is dolgoznak, kevesen sportolnak

Bár megkérdezettek csaknem fele szerint jobb egészségügyi állapotban lesz nyugdíjas korában mint az átlag, sokan nem tesznek meg mindent az egészséges életmódért. 74 százalék nem megy táppénzre, hanem inkább betegen is dolgozik, 64 százalék orvos helyett inkább otthon kúrálja magát, 46 százalék pedig a neten csekkolja tüneteit, sőt gyógymódot is ott próbál találni. Mindössze 45 százalékos azok aránya, akik legalább hetente sportolnak.

Ugyanakkor kedvező eredménynek tekinthető, hogy 59 százalék - leginkább a nők - rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. A megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy eleget - napi 7-8 órát - tud aludni.