A magyarok fele ért egyet a kötelező szűrővizsgálatok bevezetésével, további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák, ez derül ki a Prémium Egészségpénztár legfrissebb kutatásából, amit stratégiai partnerével, az NN Biztosítóval együtt készített. 

A felmérésből az egészségpénztári tagok egészségtudatosságáról is sok minden kiderült. A kérdőívet kitöltők több mint 80 százaléka nem dohányzik, kétharmaduk nem iszik alkoholt, minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra, több mint 40 százalékuk sportol, emellett többségük rendszeresen méri a vérnyomását, jár laborvizsgálatokra és igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is. Ezek a számok mindenképpen arra utalnak, hogy jóval többet törődnek az egészségükkel, mint egy átlagos magyar. 

Magyarország a dohányzás, az elhízás és az alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg a szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából pedig rendre az európai rangsor utolsó harmadában vagyunk.

Tovább élünk, mint gondolnánk

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartammal kapcsolatban született, melyet a férfiak és a nők is jelentősen alulbecsültek. A 45 évnél fiatalabbak 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami hét évvel kevesebb, mint a valós adat.

Ha azt hinnénk, hogy ez jó eredmény számít, tévedés, hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen állna Magyarország. Sok olyan ország is megelőzne bennünket, amelyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre, közölték. 

A magyarok fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével, további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák. Teljes elutasításról csak a férfiak 10 és a nők 14 százaléka nyilatkozott. 

A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek azokkal szemben, akik nem veszik azokat igénybe. 

Bár a pozitív motivációt az emberek kifejezetten fontosnak tartják, érdekes, hogy a pénzügyi előnyöket például a járulékcsökkentést vagy az adókedvezményt a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat, hogy előrébb kerülnek az orvoshoz való bejutáskor, vagy kiemelt szolgáltatásokra lennének jogosultak.

Az egyén felelőssége a legnagyobb

Az emberek a világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az egészségük iránti felelősségről. Míg az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában. A távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet.

A pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg: 

  • egyén (53 százalék);
  • állam (35 százalék);
  • munkáltató (8 százalék);
  • család (6 százalék);

Bár a kérdőívet kitöltő több, mint 13 ezer pénztártag közül minden második számára fontos szempont a munkahely választás során, hogy a munkáltató kínál-e  egészségügyi jellegű juttatásokat (egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás, életbiztosítás), mégis, a kapott válaszok szerint a munkáltató felelősségét kisebbnek értékelik.