Kevés életmód vagy egészségügyi applikációt használunk, pedig ezekkel jelentős egészségnyereséget lehetne elérni – mondta Szerencsés Dóra közgazdász, egészségügyi piackutató, az Inspira Research társtulajdonosa a Magyar Közgazdasági Társaság egészségügyi online konferenciáján. Rendkívül sok egészség magatartásbeli probléma jellemzi a magyar lakosságot. Például nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, keveset sportolunk, túlsúlyosak vagyunk, és sokat ülünk egy helyben. Sokan és sokat stresszelnek, emellett az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma is magas.

A kutatás adatait ismertetve kiemelte, hogy a magyar lakosság 60 százaléka jó esetben naponta egyszer vagy kétszer eszik zöldséget vagy gyümölcsöt, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi öt adag. Keveset mozgunk, alapvetően, akik heti egyetlen alkalommal sem mozognak, jellemzően a falvakban élnek és jellemzően az alacsony végzettségűek. Általánosságban pedig minden ötödik válaszadó mondta csak azt, hogy hetente 1-2 nap végez 30 percig olyan intenzitású mozgást, ami megemeli a pulzusszámát. A WHO ajánlása szerint pedig heti 5 nap is kellene mozogni.

Két végén is égetjük a gyertyát

A BMI tekintetében a 26,6-os  testtömegindex a jellemző, ami a túlsúlyos tartomány alsó határán van. Kiemelten érintettek a túlsúly miatt a férfiak, az 50-59 évesek és a 60-69 éves korosztály. Magyarországon minden második ember él súlytöbblettel. Szakemberek szerint az elhízás betegség, méghozzá halálos betegség, erről itt olvashat bővebben.

Kapcsolódó

Az ülve töltött idő tekintetében is aggasztóak az adatok, mert a magyarok egyötöde napi nyolc óránál többet tölt ülve, a megkérdezettek fele pedig 4-8 órát ül napi rendszerességgel.

A rizikóviselkedés közé tartozik a stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A stressz-szint a nőknél és a krónikus betegnél kiemelten magas, a dohányzók száma a falvakban élők között több, összességében a magyarok harmada dohányzik. Alkoholfogyasztás terén is katasztrofális a helyzet, hiszen a férfiak 18 százaléka hetente minimum három nap fogyaszt alkoholt. A 18-29 évesek között pedig a havonta néhány alkalommal alkoholt fogyasztók aránya is 33 százalékra tehető.

A magyarok évente 10,4 liter alkoholt isznak, az EU átlag 9,5 liter. 


Rengeteg teendő van az egészségtudatosság terén, példaként említette, hogy a  digitális egészségügy használata kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy javuljanak az egészségügyi mutatók.

Az életmód és egészségügy  applikációkkal kapcsolatos kutatás során a válaszadóknak 28 applikációt mutattak meg, ezek közül 72 százalék egyet ismert jellemzően, mondta Szerencsés Dóra. A kérdésekre válaszolók 60 százaléka ki is próbálta a 28-féle app valamelyikét.

Ugyanakkor az is látszik, hogy napi rendszerességgel a válaszadók 1,2 százaléka használ egészségügyi appot, vagyis a napi rutinban ezek az applikációk csupán limitáltan vannak jelen. Magyarországon a piacon elérhető egészségjavítást célzó applikációk használata minimális

– emelte ki Szerencsés Dóra.

A legtöbben az Egészségablak appot ismerik, ezt követően jelentős lemaradással jön a többi applikáció, jellemzően a testmozgást támogató applikációkat ismerik a legtöbben.

Egyszerű, könnyen használható appok kellenek

Az egészségügyi alkalmazások egy része orvostechnikai eszköznek minősül, az eszközök másik fele pedig nem az mondta – Juhász Attila, a SAASCO Tanácsadó és Mérnökiroda szakmai vezetője. Például a dohányzásról való leszokást támogató app nem orvostechnikai eszköz. Ha viszont orvostechnikai eszközről van szó, akkor a szabályozás fókuszában két dolog áll, a felhasználó biztonsága és az, hogy az eszköz megfelelő biztonsággal diagnosztizálja a betegségeket. 

Azok a technológiák, melyek beépülhetnének akár az egészségbiztosító által is finanszírozott applikációk közé, azok között nehéz választani, hogy melyek azok, amelyek eredményesek, hatásosak, biztonságosak és egészségnyereséget hozhatnak, erről Mezei Fruzsina egészségügyi közgazdász, digitális egészségügyi szakértő beszélt. Példaként említette, hogy Németországban már vannak olyan appok 2019 óta, amiket az egészségbiztosító finanszíroz. A németországi statisztikai adatokból viszont kiderült, hogy a betegek alig kezdték el ezeket technológiákat használni, mert a lakosság nem tudott ezekről semmit, de az egészségügyi szakemberek ismerete is alacsony volt. Éppen ezért fontos, hogy legyen ezek mögött a technológiák mögött edukáció, emelte ki a Mezei Fruzsina.

Kitért arra is, hogy lehetővé kell tenni a piaci szereplőknek, hogy gyorsabban piacra dobhassák a fejlesztéseiket, a szabályozásnak nem szabad megölnie az innovációt, emelte ki. 

Nem érünk rá halogatni ezt a munkát a páciensek érdekében sem, mert annak az lesz a vége, hogy az innovátorok el fogják hagyni Európát. A fejlesztők Amerikában és Ázsiában keresnek piacokat, ahol egységesebb szabályozási és értékelési keretrendszer van jelen. Ha ez megtörténne, akkor nagy arányban esne el európai lakosság és a magyarok is fontos technológia fejlesztésektől.

A webináriumon elhangzott, hogy fontos, hogy a digitális egészségügy erőre kapjon. Nem kell félni az új technológiáktól. Ugyanakkor meg kell értetni a felhasználókkal, hogy ezeknek az digitális eszközöknek a használata komoly egészségnyereséggel járhat.