A rosszindulatú betegség gyanújának felmerülésétől a diagnózis felállításáig tartó időszak kulcsfontosságú, ezért megfontolandó azon intézkedések számbavétele, amivel az érintett betegek minél hamarabb diagnózishoz és azt követően ellátáshoz juthatnak - hangsúlyozza az AIPM. A kutatásból kitűnik, hogy a betegek legfőbb problémáját nem az ellátás minősége jelenti, hanem az, hogy hiányolják a gördülékeny kommunikációt és egyértelmű kapcsolatot az alapellátás és a szakellátás között.

A tudatos betegirányítás a szakemberek leterheltségéből fakadóan kevésbé megoldott, a betegek "bolyonganak" a rendszerben, és az egész folyamatot, a megfelelő időben alkalmazott ellátást késlelteti az átfogó kezelési terv hiánya. A gyógyulást követő utánkövetés pedig szinte kizárólag a betegek egyéni hozzáállásán múlik, ami növeli a rendszerből való kiesés esélyét.

Kapcsolódó

Az AIPM álláspontja szerint mindezek fényében az onkológiai ellátás betegközpontú fejlesztése során fontos hangsúlyt fektetni a mindennapos, gyakorlati kérdésekre is, amelyek segítségével az ellátás gördülékenysége és a folyamatos kommunikáció biztosítható. A szakszerű betegmenedzsmenthez, a teljes ellátási folyamatban való eligazodáshoz megfontolásra érdemesnek találják a kifejezetten erre a feladatra dedikált szakemberek alkalmazását.

A tanulmány alapján a betegek részéről komoly az igény egy egységes kezelési tervre, amely alapján a páciens egyértelműen tisztában lehet azzal, hogy az egyes terápiás lépések mikor és hogyan követik egymást, ezek milyen következményekkel járhatnak, és legfőképpen, hogy ő maga, betegként miként járulhat hozzá kezelésének sikeréhez.

Lépni kell!

Évente több mint 80 ezer új daganatos beteget regisztrálnak Magyarországon, és évente 33 ezren halnak meg a betegség következtében. A magyar betegek túlélési rátája 50 százalék alatt van, a vastagbélrák előfordulását tekintve világelsők vagyunk, az Eurostat adatai szerint pedig egyes magyar régiókban halnak meg legtöbben rákos megbetegedések következtében az EU-n belül.

Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint a halálozási mutatók javításában az egyéni odafigyelés, a megelőzés és a korszerű szűrőprogramok mellett az innovatív terápiák is kulcsfontosságú szerepet töltenek be, a gyógyszerek innovációja pedig soha nem látott ütemben zajlik. Napjainkban 7 ezer új készítmény áll reményteli fejlesztés alatt, ezen belül több mint 1800 kifejezetten onkológiai betegségek kezelését célozza.

Ezért is fontos, hogy megfelelő állami források biztosításával kiszámítható, átlátható és rendszeres társadalombiztosítási támogatási döntésekkel érvényre juthassanak a betegek érdekei, és az új terápiák mihamarabb elérhetővé váljanak Magyarországon - hangsúlyozza a szakember, hozzátéve, hogy ezt a célt szolgálják az AIPM már korábban bemutatott javaslatai is a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítésére, a gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontására.

Egy hatékony nemzeti rákellenes stratégia és a népegészségügyi mutatók javítása érdekében további összehangolt, betegszempontokat maximálisan figyelembe vevő lépésekre van szükség. A negatív statisztikák javítását az AIPM egy újonnan indított, a leggyakoribb daganattípusokat és azok tüneteit áttekintő edukációs honlappal is támogatja, amely közérthetően, jól áttekinthető módon ad tájékoztatást az emlőrák, a mielóma, a vastag- és végbélrák, a leukémia, valamint a tüdőrák korai, illetve kevéssé ismert tüneteiről, továbbá a rizikófaktorokat övező gyakori tévhitekről, a szükséges szűrésekről, valamint a terápiás lehetőségekről.