Egy korábban nyilvánosságra került, a hazai ellátórendszer átalakításáról szóló dokumentumból már egyértelműen kiderült: a megyei ellátási centrumokba koncentrálnák a legköltségesebb szolgáltatásokat, s az adott terület ellátás-szervezését. Ez a munkaanyag újraértelmezte a városi kórházak feladatait is: így azok nagyobb szerepet kapnának a hosszú ápolásra szorulók ellátásában.
Többségükben működne sürgősségi fogadóhely, szakrendelés, egynapos műtéteket is végezhetnének, valamint nappali kórházként láthatnának el betegeket. Műtéti vagy traumatológia ellátás csak a betegforgalmi adatok által indokolt intézményekben maradhatna, de csak nappali műszakban. Az ügyeleti ellátást a megyei centrumkórházak vennék át.
Az új struktúrában a megyei intézmények alá sorolt városi kórházak gazdasági szervezet nélkül működő, önálló költségvetési szervezetek lennének. A városi intézmény vezetője irányíthatja az egészségügyi ellátást, tervezhet a költségvetésével, de az irányító megyei intézmény gazdasági igazgatója gazdálkodik a forrásaikkal. Ez utóbbit készíti elő az OKFÖ mostani levele is.
A napilap által megkérdezett szakértők a nagy megyei kórházakhoz sorolt kisebb intézmények esetén nem látnak gondot az ilyen működésben, a fővárosi nagy intézmények közül azonban többnél, közte a Dél-pesti Centrum kórházhoz tartozó Bajcsy, Jahn Ferenc, Péterfy, valamint a ceglédi és nagykörösi kórházak esetében szinte elképzelhetetlen, hogy saját gazdasági szervezet nélkül működjenek. Ezek a kórházak túl nagy üzemek ahhoz, hogy távolról irányítsák a gazdálkodásukat. A lap szerint az új SZMSZ-ek bevezetését őszre, de legkésőbb januárra tervezik.