A konferencián a vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület képviseletében is megszólaló szakember három pontban foglalta össze a privát szektor szerepének újradefiniálásához szükséges iparági lépéseket.

Iparági egyeztető fórum

A Covid-19-járvány óriási terhet ró az ellátórendszerre, a privát szolgáltatók rendelkezésre álló kapacitásával azonban ez a nyomás jelentősen enyhíthető. A két szféra közötti munkamegosztás alapjait a szakma széles körű bevonásával késlekedés szükséges újragondolni. A krízís enyhítését szolgáló együttműködésre pedig a létrehozandó Egészségügyi Szolgáltatói Tanács fogalmazzon meg javaslatokat a kormánynak - mondta Kóka.

Magánszolgáltatók a közellátásban

A közfinanszírozott és a privát szektor együttműködésének új formáját hosszú távra kell meghatározni, azonban a pandémia napról napra erősödő nyomása miatt ez nem halasztható tovább. Jelenleg 25 ezres a műtéti várólista, legalább tízezren már több mint egy éve várakoznak. A járvány miatt az állami szakrendelések egy részét bezárják, az elektív műtéti beavatkozásokat pedig leállították, ezért Kóka azt javasolta, hogy pontosan meghatározott betegségcsoportokban a magánszféra vegyen át feladatokat az államtól, amely az állami egészségbiztosítással rendelkező betegek ellátását finanszírozza ugyanazon a szinten, mintha azokat az állami ellátásban nyújtották volna. Ez a megoldás mindenkinek jó: az állam nem fizet többet az ellátásért, a betegek előtt pedig megnyílnak a magánszolgáltatók kapui - fogalmazott.

A távmedicina szerepének szakmai-jogi elismertetése

Azokban az esetekben, amikor a telemedicina megfelelő távdiagnosztikai, távmonitoring eszközök segítségével képes pótolni a személyes megjelenést, indokolatlan különbséget tenni a fizikai és a virtuális orvos-beteg találkozó között, legyen szó akár az állami vagy a privát ellátásról, s a betegek úgy kaphatnak professzionális ellátást, hogy közben nem tesszük ki őket a fertőzésveszélynek - hangsúlyozta a Primust is képviselő szakember.

Együttműködést sürget a legnagyobb magánszolgáltatókat képviselő Primus Egyesület

A Primus Egyesület mindhárom javaslatot támogatja, a hazai privát szolgáltatók régóta hangoztatják a szektorsemlegesség szükségességét. A magánszolgáltatók jelentős szabad műtéti és ellátási kapacitással rendelkeznek, és a tavaszi járványhullám tapasztalatai alapján fokozott biztonsági intézkedésekkel folyamatosan biztosítják a betegek ellátását a pandémia időszakában is. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által garantált finanszírozás látszólag ugyan csekélyebb forrásokból biztosítja az állami egészségügyi ellátást, mint a magánszolgáltatók árlistái, ám ez a kép rendkívül csalóka - kommentálta a javaslatokat Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

Leitner György szerint ugyanis a NEAK-finanszírozás mellett a különböző bérpótlékokat, beruházási és fejlesztési támogatásokat, a teljes finanszírozási struktúrát kell figyelembe venni, amellyel a közfinanszírozott gyógyítás működik. Az elnök szerint az is működőképes megoldás lehetne, ha a NEAK egyedi betegségcsoportokra vonatkozó csomagokat "vásárolhatna" a magánszolgáltatóktól, amelyek úgy csökkentik az állami kórházakra nehezedő rendkívüli nyomást, hogy mindez az államnak nem jelent extra kiadást.A jelenlegi NEAK-finanszírozás is elegendő lehet bizonyos ellátástípusok biztosításához. Léteznek olyan krónikus betegségek, amelyek a megfelelő szakellátás nélkül hosszabb távon jelentős költséget jelenthetnek a közellátásban, ezért kifizetődőbb lehet állami finanszírozással privát szolgáltatónál biztosítani a korai diagnózist és a folyamatos ellátást.

Hatalmas növekedési tervek a magyar magánegészségügyben

A legnagyobb magyar magánszolgáltatók fekvőbeteg kapacitásai a 18-24 hónapban várhatóan megkétszereződnek - jelezte előadásában Végh Attila, aki korábban elnök-vezérigazgatóként vezetett több európai magánegészségügyi szolgáltatót. A térség magánegészségügyi piacait összehasonlítva megjegyezte, a legnagyobb magyar szolgáltatók is nagyságrendi lemaradásban vannak, míg a régiós vezető cégek már 100 milliárd forintos árbevétellel rendelkeznek, itthon a legnagyobbaké sem éri el 10 milliárd forintot. Más államokban a magánintézményekben az állami és magánbetegek is jelen vannak, és piaci szerkezeti különbségek is megfigyelhetők.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nagy változások küszöbén áll a szektor. Ilyen például a paraszolvencia, mint ösztönző kivezetése teljesítmény- és betegelégedettség-csökkenéshez vezethet, az orvosok magán és állami foglalkoztatásának szétválasztása, és a magán-állami betegek elkülönítése.

Negatív hatásokkal is számolni kell

Ezek várható hatása, hogy a magánszolgáltatói ajánlat az orvosok számára relatív megerősödik, valamint többek között a lakásrendelők háttérbe szorulhatnak.  A szektor jövőjét negatívan érintheti a jelentős fekvő- és járóbeteg kapacitások kiépülése, a gazdasági recesszió, munkanélküliség, és a Covid-19 járvány.  Az erősödő verseny és a piaci konszolidáció, a kereslet átmeneti csökkenés mellett az új higiéniai elvárások miatt hatékonyság- és potenciális bizalomvesztés is jöhet.

Egy esetleges magánbiztosítás, több államilag támogatott elektív sebészet megjelenése a magánszektorban, valamint a minőségi ugrás és tisztább verseny a legjobb szolgáltatók között Végh Attila szerint kitörési pont lehet a szolgáltatók számára.