Ismét egy sokkoló levél látott napvilágot a Honvédkórház SBO-ján uralkodó állapotokról, egy ott dolgozó orvos főnökeinek és kollégáinak szóló segélykiáltását a 444.hu-n is blogot író Kunetz Zsombor sürgősségi szakorvos Facebook-oldalán tette közzé. Az alábbi részleteken túl a teljes levél itt olvasható.
A vezetőségnek és a kollégáknak címzett levél tételesen felsorolja az osztály működését ellehetetlenítő, humán erőforrásbeli, felszerelésbeli, szervezésbeli hiányosságoktól hemzsegő körülményeket, s konkrét kérdéseket fogalmaz meg a felelősséget, a prioritások meghatározását illetően.
"Az utóbbi időben - minden bizakodás és ígéret ellenére - egyre vállalhatatlanabbá válik a munka osztályunkon, mind emberileg mind szakmailag. És mivel lassan minden egyes műszakban azt érzem, hogy a rendszerszintű hibák miatt a saját bőrömet viszem a vásárba, ezért néhány napi szinten felmerülő kérdésben szeretnék (hivatalos) állásfoglalást kérni." - írja egy az osztályon dolgozó orvos.
Nyilvánvaló betegveszélyeztetés
"Nem kérdés, hogy a fektető nem egyemberes munka, ennek ellenére a beosztásban (és általában a gyakorlatban is) egy ember nyakába van varrva..... ...mindennapossá válik, hogy a bent fekvő betegek későn kapnak meg valamilyen terápiát, vagy egy vizsgálat későn történik meg, esetleg elmarad, valamint betegek napokig a fektetőben ragadnak. Ez nyilvánvaló betegveszélyeztetés, és ha bármelyik ilyen betegellátásból bírósági ügy lesz, akkor biztosan fel fog merülni kérdésként hogy ha ennyire nem volt ellátó kapacitás, akkor miért nem történt meg a készenlétes behívása, vagy az osztály lemondása...." -sorolja a napi szintű dilemmákat.
Mikor mondható ki, hogy nem vesznek be több beteget az ambulanciáról?
A levélíró felteszi a kérdést, hogy ha kevés ellátó kapacitás az adott feladathoz, akkor a betegbiztonság növelése érdekében kimondható-e, hogy több beteget nem vesznek be az ambulanciáról? Mikor hívható be a készenlétes, és ki felel a betegbiztonságért ha ez mégsem történik meg? A plusz behívásokkal, a munkaidőn túlnyúló feladatellátással mi lesz a túlórákkal és az ok kifizetésével?
A kapott új felszerelések kapcsán is szomorú állapotokról számol be: "...a fektetőben a kis kórteremben nincsenek monitorok, az egyik vizsgáló betegellátásra alkalmatlan, semmilyen szükséges felszerelés nincs benne, senki nem tölti fel a kifogyott készletet. Így a hosszú hétvége valamelyik napján nem volt benne EKG, vérnyomásmérő mandzsetta, infúzió....", és tovább sorolja a szükséges, de hiányzó, vagy nem működő felszereléseket.
Ha egy ápoló nem tud vénát szúrni, alkalmas-e egy sürgősségi vizsgálóban egyedül munkát végezni?
A szakdolgozók a végletekig ki vannak zsigerelve, ami napi szintű problémát okoz. "...Ha egy ápoló nem tud vénát szúrni, nem tudja hogy működik az osztályon lévő felszerelés, és életében nem dolgozott akut betegellátásban, az alkalmas-e egy sürgősségi vizsgálóban egyedül munkavégzésre? Ha nem, akkor hogy kerül oda? Ha igen, akkor az újabb kérdéseket vet fel" ... olvasható a levélben, amely ezután hosszan firtatja az orvos és az ápolók, mentőtisztek kompetencia és felelősségi kérdéseit, köztük ismét azt, hogy korlátozható-e a betegszám az ápolói kapacitás hiányára hivatkozva?
Megerősíti a korábban megjelent híreket, miszerint a Zacher távozása utáni béremelésről nem kaptak hivatalos értesítést, nem tudják, hogy az alapbérük, vagy a teljes jövedelmük emelkedett.
A személyzeti krízis kapcsán a levélíró többek között azt is feszegeti, hogy ..."Milyen üzenete van annak, hogy a sürgősségi szakorvos bármelyik másik osztály szakorvosával helyettesíthető? Vagy akár egy prehospitális ellátásra kiképzett főiskolai végzettségű mentőtiszttel?"
Mikor lehet kimondani, hogy válsághelyzet van és át kell állni katasztrófaellátásra?
S végül a legfontosabb dilemmaként felveti: "... hol van az a pont, amikor ki lehet mondani, hogy válsághelyzet van az osztályon, az ellátandó betegekre egyértelműen kevés az ellátókapacitás (és a felszerelés), és mivel az ellátókapacitás (szakorvosi gárda) növekedése nem várható, így a meglévő erőforrásokból gazdálkodva a katasztrófamedicina irányelvei alapján átszervezzük az osztályt.?
....hol a határ? Meddig felelünk mi a betegeinkért, és mikortól tehető felelőssé a kórházvezetés, akinek számos alkalommal jeleztük a működésképtelenségünket, de mégis lényegileg változatlan (vagy romló) feltételek mellett működésre kényszerít?
Ha egy sebész szakorvos nekiáll operálni műtősnő helyett egy fogászati asszisztenssel, anesztes helyett egy frissen végzett aneszt-intenzívesnek készülő orvossal, műtőssegéd helyett egy betegszállítóval és második szakorvos helyett egy hatodéves orvostanhallgatóval, akkor a beteg halála esetén ki lesz a felelős a történtekért? Mert ha azt gondoljuk hogy a sebész is felelősségre vonható, akkor jelenleg mindannyian nagy bajban vagyunk!!! "
Az idézett levél novemberben született, a Népszava úgy tudja, írója azóta sem kapott rá választ.
Zacher Gábor augusztusban távozott a Honvédkórház SBO-jának éléről, a kórházvezetésnek írt levele személyügyi és tárgyi krízisről, kínzó orvos- és szakdolgozó hiányról, működésképtelen, vagy hiányzó felszerelésről, hiányzó minimumfeltételekről szólt. Egy az Index birtokába jutott levél megerősítette a Zacher által leírtakat. Kun Szabó József kórházparancsnok az év vége felé a Magyar Időkben elismerte a Honvédkórház működésével kapcsolatos kritikák tartalmának jó részét, ugyanakkor "nemtelen, európai hangnemhez méltatlan hazugságoknak, csúsztatásoknak" is minősítette azokat.
Az osztály vezetését szeptembertől átvevő, arról februártól leköszönő Burány Béla is augusztusi válsághelyzetet emlegetett, ugyanakkor válságkezelésről és eredményekről ír búcsúlevelében. Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára a Honvédkórházról kérdező Demeter Márta LMP-társelnöknek azt válaszolta, az ő fejében van válsághelyzet, nem a Honvédkórházban. Mindeközben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2018 december 12-i levelében azt írta a hvg.hu kérdésére, hogy szeptemberi ellenőrzésük során megállapították, hogy az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum (SBC) a jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeket teljesíti, az ellátás megfelel a szakmai szabályoknak.