Többletforrásra van szükség egy egészségügyi csata megnyeréséhez

Többletfinanszírozásra lenne szükség ahhoz, hogy a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) bevezetése még nagyobb lendületet kapjon – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellárhelyettese, aki a JIR átalakításáért felelős miniszteri megbízott is egyben az IME egészségügyi konferenciáján. Júliusban nyílik meg az online időpontfoglalás rendszere az applikációban, erről itt írtunk bővebben,

Három lehetséges területet jelölt meg, amiért nem jut több forrás az online időpontfoglalási rendszer további fejlesztésére: 

• az egyik a háború;
• a másik az uniós források elmaradása;
• vagy az is lehetséges, hogy a magánellátás lobbiereje erősebb.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az Egészségablak nem egy IT megoldás, hanem a szolgáltatások összessége, amit az állami egészségügynek kell nyújtania az állampolgárok részére. 

Elmondta, hogy egy 2018-ban készült felmérés adatai szerint három hívószó adta a betegek összes negatív véleményének 40 százalékát a betegellátásról, ez az orvoshiány, a várakozási idő és a várólista. 

Évente a járóbeteg-szakellátásban 60 millió orvos-beteg találkozás történik.

2023-ban már azt várták volna, hogy a világjárvány után rendeződni fog a helyzet, ám még mindig 70 százalék körül volt a negatív kommentek aránya.

A betegek többsége azért választja a magánellátást, mert ott rövidebb a várakozási idő. Az állami betegellátásban a válaszadók felének az időpontfoglalás okozza a legtöbb nehézséget. 

Június 10-i adatok szerint a JIR-ben 6379 szakrendelés van fenn, tíz millió publikált időpont található a felhőben, ebből hárommillió előjegyzés már foglalt, 1,1 millió időpont, amit mások is láthatnak és csupán 630 ezret, amit a lakosság lát.

Az Egészségablak applikációban a nyár folyamán már betegelégedettségi adatok visszajelzésére is lesz lehetőség – hangsúlyozta Ónodi-Szűcs Zoltán. Pénz, paripa és fegyver nélkül kell csatát nyernie az online időpontfoglaló rendszer kialakítása során.

Az Egészségablak applikáción kívül nincs olyan potenciális program a betegellátásban, ami nagyobb hatással bírna és kevesebbe kerülne, vagy rövidebb idő alatt jelentősebb eredményeket jelentene – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. 

Adatvezérelt a betegellátás a mentőknél

Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) 2018 óta él adatvezérelt betegellátás, erről Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója beszélt az IME egészségégügyi szaklap által szervezett konferencián. 2023-tól az OMSZ működteti a  háziorvosi ügyeleti ellátást is. Így naponta 1,2 milliónál is több adat keletkezik a rendszerükben.

Fontos, hogy használják a mesterséges intelligencia (AI) nyújtotta lehetőségeket: úgy fogalmazott, akik nem használnak AI-t, azoknak a szakma el fogja venni a munkáját.