Az OECD Magyarországról szóló jelentésében a magyar egészségügy helyzetével a járványkezelés kapcsán foglalkozik. Ebben a nemzetközi szervezet megjegyzi, hogy a relatíve enyhe első hullámot 2020 őszén egy meglehetősen komoly második hullám követte, amelynek során mind a fertőzési, mind a halálozási ráta jelentősen megugrott. 

Az első hullám idején a kormány korán vezetett be széleskörű korlátozásokat, a második hullám idején viszont célzottabb intézkedéseket alkalmazott, több fázisban bevezetve azokat. A második hullám 2021 tavaszán a harmadik hullámmal folytatódott, amelynek idejére a második hullám idején meghozott intézkedéseket hosszabbította meg a kabinet - emlékeztet az OECD.

Kapcsolódó

A szervezet jelentésében közzétett ábrákon jól játszik, hogy Magyarországot az OECD-átlagnál jóval súlyosabban érintette a járvány.


A pandémia lefolyásának súlyosságát az OECD több tényezőre vezette vissza. A szervezet szerint a Covid-19-hez köthető haláleseteknek a két legfontosabb társbetegsége az életkor és az elhízás voltak. Mindkét tényező esetében elég rosszul áll Magyarország, miután az idősek és az elhízottak aránya is a legmagasabbak között van az OECD országai körében.

Emellett a járvány lefolyásának súlyosságában az is közrejátszott a nemzetközi intézmény szerint, hogy a kisméretű részecskeszennyezés magas szintje növelhette a fertőzés terjedését - ez légszennyeződési tényező egyes becslések szerint a haláleseteknek akár a negyedéért is felelhetett.

Az emberhiányt részben kompenzálta az átcsoportosítás

Az OECD megjegyzi, hogy a pandémia előtt a magyar egészségügyet a kórházak magas ágyszáma és az OECD-átlagtól kissé elmaradó intenzíves ágyszám jellemezte. A jelentés szerint a relatíve kevés orvos és képzett egészségügyi személyzetet csak részben lehetett az egészségügyi dolgozók Covid-osztályokra történő átcsoportosításával kezelni.

A kormány több intézkedést is tett az egészségügyi krízis kezelésére, beleértve a tesztelési- és az intenzíves kapacitás bővítését, illetve - egy meghirdetett hároméves béremelési program keretében - az ápolók bérének mintegy 20 százalékos emelésével, valamint az orvosi bérek közel duplázásával. Összességében az OECD szerint a magyar kormány 2020-ban GDP-arányában körülbelül 2,4 százalékponttal költött többet az egészségügyre. Az OECD ugyanakkor - az előző jelentéséhez hasonlóan - most is megjegyzi, hogy szükség esetén a kormánynak készen kell állnia arra, hogy az egészségügyi szakemberek megtartása és vonzása érdekében tovább emelje e szakemberek díjazását.


Az elmaradt beavatkozások még visszaüthetnek

Az egészségügyi erőforrások átcsoportosítása - különösen az első hullámban - csökkentette a járó- és fekvőbeteg-ellátást, ami a sebészeti beavatkozások számának jelentős csökkenéséhez és az elektív műtétek (például szív- és prosztataproblémák) várólistáinak rövidüléséhez vezetett. Ez azonban azt is eredményezi, hogy számos betegség (például szív- és érrendszeri problémák) tüneteinek felismerése késik, ami később több kezeléshez és több halálozáshoz vezethet, nagyobb terhet róva az egészségügyre.

Az OECD szerint az egészségügyben a kórházak kapacitáskorlátait a beruházások növelésével és a kórházi vezetők szerepének erősítésével lehetne orvosolni. A jövőben az egészségügyi ellátás iránt hirtelen megugró ellátási igények és más nem szokványos esetek (például tömeges oltások) az egészségügyi rendszer nagyobb rugalmasságát kívánják meg. Ez az OECD szerint olyan intézkedéseket követelne meg, amelyek a kórházi tartózkodás csökkentésére és a járóbeteg-ellátás javítására irányulnak. 

Az OECD jelentéséből kiderül, hogy utóbbi ajánlás megoldására hozta létre a kormány 2020-ban az új egészségügyi hatóságot, az Országos Kórházi Főigazgatóságot. A jelentésben megfogalmazottak szerint a kórházak átszervezésénél megyei integrált rendszerek létrehozására összpontosít a kormány, ahol a megyei kórházak nagyobb önállóságot kapnak a helyi ellátás megszervezésében. A járóbetegellátás javítására pedig a telemedicina (telehealth) szolgáltatások bevezetését említi a dokumentum.

Az OECD az egészségüggyel kapcsolatos ajánlásai között szerepelt a háziorvosi rendszer "kapuőr" szerepének a megerősítése is a teljesítményalapú finanszírozás arányának növelésével, amiben nem történt előrelépés Magyarországon, de a háziorvosok csoportpraxisainak támogatására tett javaslatot megfogadta a kormány és erre 2020-ban felállította ezt a rendszert, ami az orvosok számára nagyobb béremelést is jelentett - olvasható a jelentésben.

Az OECD ajánlásai között szintén szorgalmazta egy önkéntes egészségbiztosítási piac létrehozását, ami a közfinanszírozott egészségügyi ellátást egészíthetné ki. Ebben nem történt előrelépés, úgy ahogy az otthoni és az intézményi ellátáshoz való hozzáférés javításában sem. A hosszú távú gondozásra vonatkozó stratégiát viszont az OECD jelentés szerint a kormány már elkészítette és jóváhagyás alatt áll.

Az OECD az egészségügy átalakításával kapcsolatban 12 ajánlást fogalmazott meg, amelyből mindössze a fent említett három esetben nem történt előrelépés.