November 18-án hatályba lép az új egészségügyi törvény, amely a jelentős orvosi béremelés mellett alaposan felforgatja az egészségügyi dolgozók munkajogi viszonyait. Az egészségügyiek jogállását szabályozó, a parlamenten villámgyorsan áttolt jogszabály az érintettek, számos szakmai és érdekvédelmi szervezet, és kamara szerint módosításra szorul, ebben a formájában veszélyezteti az ellátást, tömeges felmondással fenyeget.

Hollik István Fidesz kommunikációs igazgató az ATV Csatt című műsorában múlt kedden már arról beszélt, hogy módosítják és újra parlament elé viszik törvényt, amelyről folyamatosan zajlanak egyeztetések. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerdán nyílt levélben cáfolta az egyeztetést. Kincses Gyula elnök azt írta, október 6-a óta a MOK kezdeményezése ellenére semmilyen egyeztetésre nem került sor. A MOK honlapján azóta sem állt le a számláló, jelezve, hogy már csak 2 nap van hátra a törvény hatályba lépéséig.

Ezt ígérte Gulyás Gergely

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón kérdésre válaszolva ismét megerősítette, módosítani fognak a vitatott részeken. Úgy fogalmazott: a törvény felhatalmazást ad rá, hogy rendeleti formában szabályozzák az összes vitás kérdést - főleg a kirendelés és a másodállás korlátozása a neuralgikus pont - s e részletszabályok kialakításánál a MOK és a többi szervezet véleményére fognak támaszkodni.

A kirendelést illetően elfogadják a MOK 8 pontos javaslatát, e téren a vita lezárható, s megengedőek lesznek a másodállás engedélyezésénél. Szavai szerint senkinek nem akarják korlátozni azt a jogát, hogy a rendes munkája mellett többletmunkát végezzen. Automatikus lesz az engedélyezés, de azt elvárják, hogy az új jogviszonyban a jelentősen megnövelt bérért cserébe az orvosok a teljes munkaidejüket a kórházi gyógyítással töltsék el - hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki szerint az egyeztetésre szerinte rövidesen sor kerül (ismételjük, 2 nap van hátra a hatályba lépésig, a MOK számlálója szerint eddig nem volt egyeztetés).

Mi a baj törvénnyel?

De hogy mi is a baj valójában ezzel az orvosoknak jelentős béremelést ígérő törvénnyel, munkajogászok is számba vették.  Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által szervezett múlt heti videókonferencián Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék tanszékvezetője és Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszékének munkatársa egybehangzóan állította, ez a törvény így nem maradhat, módosítani kell.

A törvény 23 tárgykörben ad felhatalmazást a kormányzatnak a jogviszonyhoz kapcsolódó kérdések szabályozásában. Szövege a szakértők szerint tele van munkajogászok számára elképzelhetetlen, szerencsétlen megfogalmazásokkal, hibákkal, érthetetlen változtatásokkal. A videókonferencián többek között a következők kerültek elő.

A munkáltató jogállása nem változik, csak a munkavállalóé

Az állami, közfinanszírozott egészségügyben 2021. január 1-től csak azok dolgozhatnak, akik  aláírják az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Ezzel megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, miközben a munkáltató jogállása nem változott, továbbra is költségvetési szervként működik. Költségvetési intézményekben pedig csak közalkalmazotti jogviszony létesíthető.

Ha a meghatározott időpontban a törvény erejénél fogva átalakítják a jogviszonyokat, erről tájékoztatni kell az érintetteket,  velük előzetesen munkaszerződést kell kötni, ennek hiányában megszűnnek ezek jogviszonyok. A szakértők szerint  egyáltalán nem elegáns, hogy a jogalkotó ebben az esetben büntető jelleggel határozza meg a végkielégítés szabályait - nem a Kjt szerint - ezzel a jogviszony fenntartásra inspirál.

Mi történik, ha valaki nem írja alá?

A november 18-án hatályba lépő törvény értelmében november 30-ig minden érintettnek kell kapnia írásos tájékoztatót arról, hogy milyen szerződést ajánl a munkáltató és év végéig döntenie kell annak elfogadásáról. Ha valaki úgy dönt, hogy nem írja alá az új szerződés, akkor megszűnik a jogviszonya, és nem a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok (Kjt) szerint kap végkielégítést és felmentést, hanem lényegesen szerényebb összeggel - a Kjt szerint járó összeg hatodával - 10 évenként szolgálati idő után 1 havi bérnek megfelelő összeggel vehet búcsút az intézménytől.

A törvény hatálya rendkívül széles körre terjed ki, vonatkozik minden állami és önkormányzati egészségügyi szolgáltatóra, - kivéve a honvédségi intézmények - , az önkéntes jogviszonyokra, közreműködőkre, szakdolgozókra, rezidensekre, s kimondja, hogy 2021. január 1-től csak az új jogviszonyban foglalkoztatható a munkavállaló, az egyéb szerződéseket meg kell szüntetni. Ennek a módjára azonban semmilyen útmutatást nem tartalmaz a jogszabály, a nem közalkalmazottként dolgozók további sorsa ismeretlen, így a szakértők szerint a jogviszonyaik átalakítása december 31-ig kérdéses. Ez egy képlékeny helyzet, nem tudni, hogy mire lehet számítani - hangsúlyozták.

Hátrányos státuszváltozás, hogy a közalkalmazottakhoz képest, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozók munkavállalók szerényebb védettséget élveznek a jogviszony megszüntetése terén.

A politika jelentős orvosi béremeléssel adta el

Az új törvényt a politika jelentős orvosi béremeléssel "adta el", csakhogy a törvény, az új jogállás az orvosokon kívül az egészségügyi szakdolgozókra is vonatkozik - hangsúlyozták a szakértők. Az ő illetményük változatlan, illetve majd csak akkor derül ki, amikor a kezükbe kapják a munkaszerződés tervezetét. Későbbi kormányrendeletek szabályozzák az ügyeleti, helyettesítési díjakat is.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg z új szabályozás, mely szerint csak a munkáltató előzetes engedélyével létesíthető további jogviszony, másodállás, mellékállás, ami a jelenlegi bevett gyakorlathoz képest  - a közalkalmazotti jogviszony mellett több mellékállás - nagyon drasztikus, nem beszélve arról, hogy ki sem derül, hogy ki fogja ezt az előzetes engedélyt megadni, melyek az elbírálás szempontjai, mik a jogorvoslati lehetőségek. A munkajogászok szerint semmiképpen nem lett volna szabad kihagyni a törvényből az engedélyezés szabályait.

Ilyen munkáltató márpedig nincs

Egészen sajátosnak nevezték a törvény zárórendelkezései között található munkáltató fogalmat - a munkáltató az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, nem állami szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató vezetője - ami a munkajogászok szerint képtelenség. Ilyen munkáltató nem létezik - hangsúlyozták.

Munkajogász szemmel emészthetetlennek nevezték a törvény kirendelésre vonatkozó passzusát, mely szerint a fenntartó dönthet úgy, hogy egyoldalúan arra kötelezi a munkavállalót, hogy egy plusz egy, azaz két évig egy másik munkáltatónál végezzen munkát, s erre 10 munkanap felkészülési időt hagy az érintettnek. A szöveg a fenntartó döntéséhez köti a kirendelést, nem a munkáltatóhoz, de hogy valójában ki az, aki ezt elrendeli, nem derül ki.

A kirendelés intézménye egészségügyi válsághelyzetben most is létezik, ezt a válságszabályt az új törvény általános szabállyá kívánja avatni. Elvarrandó szál, hogy az egy plusz egy év hogyan értendő, lehetséges-e, hogy új tevékenység esetén újraindul a kirendelési idő számítása.

Ki dönti el, hogy mi a súlyos érdeksérelem?

Ugyan a kirendelés  nem sértheti súlyosan az érintett érdekeit, csakhogy tulajdonképpen annak mérlegelését, hogy az érintett teljesíti-e azt, a munkavállaló hátára telepítik - fogalmaztak a szakértők. Ha a munkavállaló súlyos érdeksérelmet vélelmezve ellenáll, s ezért felmondanak neki, bírósághoz fordulhat, ott majd eldöntik, hogy alappal tagadta-e meg a kirendelést. Ezt a beláthatatlan eljárást a munkajogászok szerint a kirendelés pontos feltételeinek törvénybe foglalásával lehetne kezelni.

Szerencsétlen, nonszensz és alkotmányellenes az egyoldalú áthelyezés lehetősége - hangsúlyozták a szakértők, megjegyezve, hogy a kirendelés nem indokolható ebben a formában és el sem tudják képzelni, milyen  kataklizmát képzel el a jogalkotó, amikor ez alkalmazható.

Hasonlóképp nonszenszként értékelték a kollektív szerződés kötésének tilalmát, kiemelve, hogy komoly nemzetközi egyezményekbe ütközik, hogy egy komplett szektorban ezt egy tollvonással kizárják. Ez ebben a formában megindokolhatatlan.

Kártyás Gábor úgy vélte, munkajogászként senkinek nem kíván ilyen döntési helyzetet. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy ennyire méltatlan, kidolgozatlan elkapkodott, indokolatlan körülményeket teremtsenek az új törvénnyel és valakit az élethivatása tárgykörében ilyen választásra kényszerítsenek.

A konferencián elhangzottak fényében arra a kérdése, hogy aláírja-e az új jogviszonyról szóló szerződést, a résztvevők 50 százaléka válaszolt nemmel, 33 százalék még nem tudja, mit fog tenni, és csak 17 százalékuk foglalt állást az aláírás mellett.