Az állami egészségügy Magyarországon is lényegesen jobb, mint a magánegészségügy - válaszolta Kásler Miklós arra a kérdésre, hogy a pénzen múlott-e, hogy Spanyolországban az állami egészségügyet úgy rendbe tudták tenni, hogy vetekszik a magánellátással.

Azoknál az orvosi beavatkozásoknál, amelyek összetettek, komplikáltak, magas technológiai színvonalat, nagy tudást igényelnek, ott az állami tevékenységbe a magánszféra nem tudott beszállni. Gondolok itt az onkológiára, a keringési betegségek kezelésének a többségére, és lehetne folytatni a sort. Az, hogy mitől jobb minőségű az egészségügy, nagyon sokféle szempontból értékelhető. Mindennek a központjában az ember van - nyilatkozta a miniszter a Mandinernek.

Minden gyógyszert megkapnak a betegek

Véleménye szerint Magyarországon a betegek mindent megkapnak, amit más kulturált országokban megkaphatnak. Minden gyógyszert meg lehet kapni, a magyar oltási rendszer a világon az egyik legjobb, a magyarhoz hasonló védőnői rendszer a világon máshol gyakorlatilag nem létezik. Egyetlen egy ország sincs a világon, amely minden igényt ki tudna elégíteni - tette hozzá a tárcavezető.

Kásler Miklós szerint a lakosság és a kormányzat is akarja a változásokat az egészségügyben, az egész magyar orvostársadalom, az orvosok, a nővérek, a különböző érdekvédelmi szervezetek is, hacsak nem politikai alapon közelítenek ehhez a kérdéshez. Ami az egészségügyi kormányzatot illeti: mi nagyon sok anyagot elkészítettünk, nagyon sok minden át is ment a gyakorlatba, ami egy év alatt azért elég jelentős teljesítmény. Többek között a kórházi fertőzések elleni lépések, a Nemzeti Népegészségügyi Program, a Nemzeti Egészségügyi Programok, továbbá a sürgősségi betegellátás, amely egy hét alatt indult be, a vastagbélrák-szűrés és általában a szűrőprogramok kiterjesztése és más lépések - sorolta a változásokat a miniszter.

Előbb struktúra kell, majd a gyakorlat és finanszírozás

Kásler arra a kérdésre, hogy tudják-e hatékonyan ellenőrizni az egészségügyre fordított pénzek hasznosulását, azt mondta, hogy az egészségügy átalakítása nem megy egyik pillanatról a másikra. "Ez nem olyan, mint egy gyár, hogy leállítom egy-két napra, egy-két hétre, új gépeket szerelek be és utána újra elindul. Először meg kell teremteni a megfelelő struktúrát. Utána az ideális vagy ahhoz közelítő struktúrát meg kell tölteni tevékenységgel, ami kiterjed az emberek egészségének a megóvására, a korai diagnosztikára, a helyben való diagnózis felállítására, a különböző gyógykezelésekre, a rehabilitációra és a többi. Ezekben nagyon jelentős előrelépés történt. A struktúra kialakításában is jelentősek a lépések: 500 milliárd forint vidéken, folytatódik a vidékfejlesztés és elindult a központi régió fejlesztése 700 milliárd forinttal. Ez a struktúra. Ennek megfelelően készültek el a tevékenységekre vonatkozó elméleti anyagok, amelyek egymással koherensek és összefüggnek. És ha ennek minden részletét át lehet ültetni a gyakorlatba, akkor lehet kialakítani azt a finanszírozási rendszert, aminek az az alapja, hogy ott fizessék ki a betegek kezelésének a költségeit, ahol azt elvégzik. A diszharmónia ott jelentkezik, hogy a teljesítményalapú finanszírozást a '90-es évek elején vezették be, és ahhoz képest alapvető változás nem volt, csak korrekciók történtek, ugyanakkor eközben az egész medicina átalakult. A változásokat pedig nem követte le a finanszírozás."

Diagnosztizáljanak a családorvosok!

Az orvoshiány miatt az itthon maradt orvosok túlterheltek, ezen Kásler szerint az változtatna, ha a diagnosztikát az alapellátásba illesztenék. "És akkor megszűnik a kórházakban a tumultus. Mert a kórházba jelentkezők jelentős része ellátható lenne a családi orvosok által vagy a járóbeteg-ellátóhelyeken. Az orvoselvándorlás tendenciájáról pedig annyit: annak dinamikája jelentősen csökkent. Folyamatosan nő a szakképzésből kikerülő orvosok száma, és mindennek a végeredménye az, hogy ma hatezerrel több orvos dolgozik, mint 2010-ben."

Több év alatt emelik a béreket

2010 óta az orvosok fizetése a két és félszeresére emelkedett. És ez folytatódni fog. Mint ahogy észrevehető a folyamatosság a szakdolgozói bérek emelésében is. Július elsejétől 8 százalékkal emelkedett, a következő három évben pedig összesen 72 százalékkal nő az ápolók bére. 2022-re átlagosan egy ápoló két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett. Ez több mint 78 ezer szakdolgozót és 4400 védőnőt érint. A kormány 2016 és 2018 között 129 milliárd forintot fordított a szakdolgozói béremelésekre, az idei emelés fedezete 14 milliárd forint, jövőre pedig 82 milliárd forint lesz - sorolta a miniszter.

Egyes szakértők szerint 700-800 ezer forintos főorvosi fizetésekre lenne szükség ahhoz, hogy a hálapénz intézményét ki lehessen iktatni - mondta a lap újságírója, amire Kásler közbevetette, hogy többre lenne szükség. A miniszter szerint a hálapénz elleni közdelem nem reménytelen. "Nyilván az orvosok fizetése egyszer el fogja érni azt a szintet, amikor a hálapénzt meg lehet szüntetni. De ennek van egy másik vonulata: a hálapénz adása egyszerűen beépült az orvos-beteg kapcsolatba.A bizalmi viszony szolgáltatássá változott, amiért fizetni szoktak, vagy úgy érzik, hogy fizetni kell. Tehát ezt két irányból kell közelíteni: a társadalomnak is kell közelítenie és az orvosnak is."