Tavaly év végén tovább csökkent Magyarországon az alapellátó orvosok száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es évet összegző adataiban azt írják: az orvosok száma általában nőtt, viszont a háziorvosoké és a házi gyermekorvosoké tovább csökkent az előző évihez képest. 2022 végén már a kritikus 6000 orvosnál is kevesebb orvos látta el a betegeket a praxisokban, a statisztikai adatok szerint összesen 5725 háziorvos és házi gyermekorvosról tudott a KSH, egy évvel korábban 5807 alapellátó orvos praktizált, vagyis több mint 80 orvossal kevesebb.

A háziorvosok számának csökkenése 1998 óta tart. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár többször is hangsúlyozta, az alapellátás megerősítése a prioritások között szerepel.

Csökkenhet a praxisok finanszírozása

De közben elindítottak egy úgynevezett indikátorrendszert.  Az orvosok a tőlük független tényezők fogságába kerülhetnek és minden második praxist csőd fenyeget, az új pontalapú indikátorrendszer miatt.

2023. január 1-től változott meg jelentősen a háziorvosok, házi gyermekorvosok javadalmazási rendszere. Az indikátorrendszer több a háziorvos által elrendelt laboratóriumi vizsgálat, szűrés, gyógyszerrendelés alapján kialakított pontrendszer. Amennyiben az orvos nem teljesíti az úgynevezett „indikátorok” közül legalább egyet, nem jogosult az alap- és fixdíjon felüli teljesítmény díjra.

Tavaly a KSH szerint tízezer lakosra átlagosan 5,9 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott. Budapesten és Csongrád-Csanádban kicsit jobb a helyzet, utóbbi két térségben majdnem 7 orvos jutott tízezer lakosra. Pest megyében viszont 5-nél is kevesebb, Baranyában pedig 7-nél is több.

Az összes praktizáló orvosok számot nézve, 2022-re az orvosok száma mintegy 4 százalékkal 40 671-re nőtt, a korábbi 38 920 gyógyítóról.

2021-ben egy dolgozó orvosra 249 lakos jutott, 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, 2022-re az arányszám 239-re csökkent.

A korfamutatók nem kedveznek a betegellátásnak

2020-hoz képest négy korcsoportban figyelhető meg az orvosok számának stagnálása:

  • a 30 év alattiaknál,
  • a 40–44,
  • 50–54
  • és 60–64 éveseknél.

Ugyanakkor az látszik, hogy a  65 és 69 év közötti orvosok száma egy év alatt 3679-ről 4063-ra nőtt, a 70 éves és annál idősebb orvosok száma pedig 3795-től 4391 főre emelkedett, utóbbi korcsoportban ez közel hatszáz fős emelkedést jelent.

A statisztikai adatok az orvosok több mint ötöde nem rendelkezik még szakvizsgával, fogorvos képesítéssel 8454-en, kardiológus vizsgával 1238-an, háziorvostani képesítéssel pedig 5087-en rendelkeztek.

A két kiemelkedően gyakori szakképesítést, a háziorvosit és a belgyógyászatit az orvosok 12 és 13 százaléka szerezte meg. Csecsemő- és gyermekgyógyász-képesítéssel 7,3 százalékuk rendelkezik, a többi szakterület aránya 6 százalék alatt maradt.

2020 és 2022 között a legnagyobb bővülés a fogpótlástan területén történt, 2,3-szeresére nőtt az ilyen szakképesítéssel rendelkezők száma.

Az orvosok számának emelkedésével a tíz leggyakoribb szakképesítés mindegyikében növekedés történt 2020 és 2022 között. A legjelentősebb emelkedés a sebészeknél volt, 15 százalékos, ugyanakkor a legkisebb mértékű változás az általános orvosoknál figyelhető meg.

Sokan járnak orvoshoz

Tavaly a magyarok 73 százaléka járt valamilyen orvosnál. Többségük (71 százalékuk) az alapellátásban volt, 35 százalék szakorvosnál és 27 százalékuk pedig fogorvoshoz ment.

A lakosság valamivel több mint 4 százaléka nem kapott meg valamilyen szükséges orvosi ellátást. Ennek hátterében harmaduknál leginkább a halogatás, ötödüknél a várólistára kerülés, valamivel több mint minden tizedik betegnél pedig az időhiány állt annak a hátterében, hogy nem ment orvoshoz.

A fogorvosi ellátás a lakosság közel 2 százalékánál maradt el, aminek legfőbb oka az volt, hogy nem volt rá pénze.

2022-ben ugyanúgy mint 2021-ben a háziorvosok és házi gyermekorvosok több mint 73 millió esetet láttak el. 2020-hoz képest ez 17 százalékos emelkedést jelent. Mindkét évben a betegek évente 7–8 alkalommal fordultak háziorvoshoz. 2022-ben a háziorvosok és házi gyermekorvosok 12 773 esetet láttak el, vagyis hivatalos munkanapokkal számolva napi 50 beteget fogadtak.

Tízből négyen krónikus betegek

2022-ben a magyar lakosság közel kétharmada elégedett volt az egészségével, a férfiak 5 százalékponttal nagyobb arányban, mint a nők. 2019 és 2021 között erőteljesebben nőtt azoknak az időseknek az aránya, akik magukat jó vagy nagyon jó egészségűnek vélték, mint a hasonló állapotú fiataloké.

2022-ben viszont a jó vagy nagyon jó egészségérzetűek aránya az idős személyek körében 16 százalékkal romlott, miközben a fiatalabbaknál nem változott számottevően.

A 16 éves és annál idősebbek 39 százaléka, ezen belül a nők 43, a férfiak 35 százalékának volt valamilyen krónikus betegsége.

Vagyis magas vérnyomása volt, pajzsmirigy működési zavarral küzdött, esetleg valamilyen bélrendszeri problémája volt.

A lakosság negyedének látásproblémái is vannak, szemüveget hord. Fizikai és érzékszervi korlátozottság tekintetében összességében száz emberből 36-an érzik korlátozottnak magukat.

Fizikai és érzékszervi korlátozottság:

  • látásban 25 százalék;
  • járásban 17 százalék;
  • hallásban 8 százalék;
  • emlékezés, koncentrálás 7 százalék;
  • önellátás 5 százalék;
  • kommunikáció 3 százalék.

2022-ben a 16 éves és annál idősebb lakosság 40 százalékának volt normál testsúlya, 2,8 százalék sovány volt. Súlytöbblete tízből hat embernek volt, közöttük 36 százalék túlsúlyos, de nem elhízott. Enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság 20, súlyosan elhízott 1,8 százalék volt. A 16 éves és annál idősebb lakosság 45 százaléka nagyon keveset mozog, bevallásuk szerint heti tíz percet sportol, 16 százalék naponta, 29 százalék ennél ritkábban sportol.