Novemberben, egyetlen hónap alatt 7 milliárd forinttal gyarapodott a kórházak lejárt adóssága, amely ezzel átlépte a 71 milliárd forintot a MÁK adatai szerint - tudta meg a Napi.hu. Így 2019 folyamán az első 11 hónapban az átlagos havi növekedés meghaladta az 5 milliárd forintot.

A 71 milliárdból 41 milliárddal már több mint két hónapja tartoznak az intézmények, a fizetési határidőt 30-60 nap közötti időszakkal meghaladó állomány 12 milliárd forint, vagyis meghaladja az 53 milliárdot a 30 napnál régebben lejárt számlák értéke . az utóbbi azért fontos, mert az egészségügy vezetése jellemzően ezt az állományt veszi figyelembe a konszolidációnál. Így az is látszik, hogy még ennek a kifizetésére sem lesz elég a kormány által a múlt év végén beígért 42 milliárdos adósságrendezési csomag.

Kapcsolódó

Lapunk információi szerint minden ötödik - egészen pontosan 22 - fekvőbeteg-ellátónál a lejárt fizetési határidejű tartozás meghaladja az egymilliárd forintot, 7 kórházban a 3 milliárdot is átlépi a kifizetetlen számlák értéke.

Milliárdosok klubja

A listát toronymagasan vezeti a Honvédkórház 6,2 milliárdos adóssággal, ahol a havi növekmény novemberben 239 millió forint volt. Második helyezett az adósságát novemberben 225 millió forinttal, 4,5 milliárdra duzzasztó Péterfy Sándor utcai kórház. A hárommilliárdon felüliek klubjába tartozik még a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem 3,5,- 3,3 - 3,1 milliárddal (utóbbi kettőben a novemberi növekedés meglehetősen kiugró mértékűre sikeredett, 656 és 715 millió forint).

Hárommilliárd fölötti adósságot halmozott fel még a Békés megyei központi kórház és a Dél-pesti Centrumkórház (korábbi nevén Egyesített Szent István Szent László kórház), amelyekben a november már nem sokat adott hozzá a meglévő állományhoz.

Kétmilliárd feletti a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház és az Észak-Közép-Budai-Centrum (Szent János kórházként volt ismert eddig) lejárt tartozása.

Voltak, akik nullára hozták ki a novembert

Adósságmentes volt november végén a mintegy 100 kórházból 19 intézmény, a nagy, megyei kórházak között egyedüliként az utóbbi időben célkeresztbe került Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház.

Így tervezi a kormány a konszolidációt

A kormány karácsony előtt jelentette be, hogy 42,8 milliárd forintot szán a felgyülemlett kórházi adósságok kifizetésére. A 42,8 milliárd forint elosztásáról központosított adósságrendezési eljárás keretében döntenek 2020 február végéig. Az eljárásban tételesen megvizsgálják a lejárt kórházi tartozásokat is, hogy kiszűrjék az irreálisan magas - jellemzően külföldi multiknál felmerülő - kórházi beszállítói árakat, mert nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen - fogalmazott akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közleménye.
Az adósságrendezési eljárás főtárgyalója a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről, ami azt jelenti, hogy leghamarabb március végére jut a pénz a beszállítókhoz.

Ismerős helyzet

A kormányrendelet szerint 2020. január 10-ig mérik fel a tényleges tartozásállományt, ezután kezdenek tárgyalni a beszállítókkal, s fogalmaznak meg valószínűleg általános elveket a számlák jogosságának elismerésével kapcsolatban, hiszen a tételes ellenőrzés nem életszerű - mondta lapunknak Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Még 2012-ben hasonlóképp rendelkezett a kormány az adósságrendezésről, a kifizetéseket az akkori Gyemszi a számlák ellenőrzésére hivatkozva állította le. Akkoriban általános elv volt például a késedelmi kamat elengedésére gyakorolt nyomás, illetve a tőkekövetelés egy részéről lemondók is előnyben részesültek volna a kifizetésnél. 2015-ben pedig az 500 millió forint fölötti követeléssel rendelkező cégeket hívták össze, és állapodtak meg velük a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány elengedésében. Aki ebbe belement, első körben részesült a kifizetésből - idézi fel a korábbi adósságrendezési "elveket" Rásky László.

Ugyanakkor jelentős különbség 2012-höz képest, hogy a költségvetés akkor nem volt ilyen stabil, mint jelenleg, ezért is érthetetlen a mai helyzet - teszi hozzá az OSZ főtitkára. A szövetség fellépésére végül a tőkekövetelések csökkentésére tett kezdeményezéstől akkor visszalépett az egészségügy vezetése.

Ezt a pénzt valamikor ki kell fizetni

Az adósságrendezésre szánt összeg jelenleg a szeptember végi, 30 napon túli lejárt tartozások kifizetésére elég, így Rásky szerint az emlegetett kifizetési elv nem lehet más, mint a szeptember végégig felhalmozódott adósság kifizetésének bejelentése.

Az OSZ továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy szó sem lehet arról, hogy a tőkekövetelések egyetlen fillérjéről lemondjanak a beszállítók, és jogszabály szerint jár a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány is.

Idén március végére, mire a pénz eljut a beszállítókhoz, a teljes kórházi adósság várhatóan eléri 90 milliárdot, a részkonszolidációs 42,8 milliárd az akkori adósság felét sem fogja fedezni. A kifizetés után megmaradó rész az év hátralévő részét figyelembe véve 2020 végére is 90 milliárdra duzzad. Egyelőre azonban semmi nyoma annak a kormányzati elképzelésnek, amelyik ennek a kifizetéséről szól -  veti fel a Rásky László.

Ezt az adósságot pedig valamikor ki kell fizetni - hangsúlyozta az OSZ főtitkára. Szerinte fenyegetés helyett arról kellene kommunikálni, hogy ez mikor és milyen ütemezésben fog megtörténni, és megköszönni a beszállítók türelmét. Az Emmi közleménye helyett egy "köszönöm" - mel és jóval több pénzzel is megelégedtünk volna - fogalmaz a főtitkár.