Az októberi, nehezen értelmezhető 700 milliós csökkenés után novemberben csaknem 5 milliárd forinttal gyarapodva 45,7 milliárd forintra duzzadt a magyar kórházak beszállítók felé fennálló tartozása a MÁK adatai szerint. A novemberi 5 milliárdos növekedés csak az év közben megszokott trendhez igazodott, idén ugyanis átlagosan 4,1 milliárddal (az októberi csökkenés előtt 4,6 milliárddal) nőtt havonta a kórházi adósság.

Az ütemes bővülésből egyedül az október lógott ki a 700 milliós adósságcsökkenéssel, amit ágazati források azzal magyaráztak, hogy azok a kórházigazgatók, akik megtehették, a konszolidációban bízva hónapokon keresztül tartalékoltak, azaz nem fizették számláikat, csak az esetleges menedzsercsere hírére változtattak ezen a hozzáálláson.

Kapcsolódó

Újra beindult az adóssággyár

Finanszírozási szerkezet-, illetve struktúraváltás, valamint plusz források nélkül nehéz más magyarázatot találni a múlt havi csökkenésre, csakhogy ez a lehetőség egyszeri volt és nem is állt mindegyik intézmény menedzsmentjének rendelkezésére. A tartalékok kifutásával pedig a jelek szerint újra beindult az adóssággyár, az eddigi ütemet tartva, év végére könnyen 50 milliárdon állhat a mutató, ami nehéz évkezdést ígér a kórházi beszállítóknak.

Az adóslista éllovasa 4,053 milliárddal a Honvédkórház, 3,389 milliárddal pedig a Pécsi Tudományegyetem. A Szegedi Tudományegyetemen 2,654 milliárddal, a Debreceni Tudományegyetem 2,366 milliárd forinttal tartozik.

Kétmilliárdot meghaladó a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, kétmilliárdot közelítő a Békés megyei kórház adóssága. Az országos intézetek közül a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 1,6 milliárdra rúg az adósság.

Egymilliárd forint fölötti a tartozása a Dél-pesti Centrumkórháznak, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórháznak és a Péterfy Sándor utcai kórháznak, a nagy, megyei intézmények közül pedig a veszprémi Csolnoky Ferenc kórháznak valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórháznak.

Nem sok jót sejtet a kormány válasza

A számlák kifizetésére váró több ezer kisvállalkozásnak mindenesetre nem sok jót sejtet a kormány válasza, amit Lukács László György, jobbikos parlamenti képviselőnek adott az adósságrendezést firtató írásbeli kérdésére. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere helyett válaszoló Rétvári Bence, parlamenti államtitkár ugyanis adósságrendezés címén az egészségügybe eddig forgatott pénzeket és rendelkezéseket sorolja, amelyek szavai szerint az egészségügy kiegyensúlyozott működését szolgálják. Az idei adósságrendezés kapcsán még a 2010/2021-es költségvetések egészségügyi kiadásainak 915 milliárdos, illetve a 2020/2021-es költségvetés egészségügyi fejezetének 153 milliárdos többletét tartja fontosnak megemlíteni.

Egy a tegnapi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat 197 milliárd forinttal ugyan megemeli a 2021-es gyógyító-megelőző kassza összegét, a pluszpénz pontos felhasználásának megjelölése nélkül, azonban ez az összeg minden bizonnyal a január 1-től hatályos orvosbéremelés első lépcsőjének költségeit hivatott fedezni. Reményt adhat még a beszállítóknak egy részkonszolidációra, hogy a gyógyító-megelőző kassza november végén 33 milliárdos maradványt mutat a módosított előirányzathoz mért időarányos költésben.