Szeptember végére a költségvetési intézményként gazdálkodó magyar kórházak lejárt tartozásállománya 30,3 milliárd forintra nőtt a Magyar Államkincstár most közzétett adatai szerint. A növekedés az előző hónaphoz képest 3 milliárdot tesz ki, csakhogy a MÁK adatsoraiban már nem látszanak az alapítványi tulajdonba került egyetemek - Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem - lejárt tartozásai, amelyek az utolsó, rájuk vonatkozó adatközlésnél, július végén 9 milliárd forintra rúgtak.

Egy október eleji szakmai konferencián az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) képviselőjének előadásában elhangzott, az augusztus végére 27 milliárd forintban kimutatott lejárt tartozás valójában 37 milliárdot tesz ki a 4 egyetemnél összejött lejárt tartozás miatt, amelynek az összege már egy hónappal ezelőtt elérte a 10 milliárd forint. Így ha a négy egyetem szokásos, együttesen átlagosan 5-600 milliós adósságnövekedésétől el is tekintünk, a beszállítók felé akkor is legalább 40 milliárddal tartoznak az egészségügyi intézmények.

Kapcsolódó

A legtöbb adósság a Péterfy Sándor utcai kórházban (2,173 milliárd forint), a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (2,169 milliárd forint) halmozódott fel. Egymilliárd forintot meghaladó az Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János kórház, a Bajcsy és a Jahn Ferenc kórház, valamint a Tolna megyei és a Jász-Nagykun Szolnok megyei kórház lejárt tartozása.

A torz finanszírozási rendszer bizonyítéka, hogy mindeközben augusztusban a költségvetés 20 milliárd forint plusz forrást utalt a kórházaknak a tavaszi hónapok Covid-ellátására, amiből információink szerint az egyetemek nem részesültek. Igaz, ennek a nagy részéből bért fizettek, kisebb részét fordították adósságrendezésre, jobbára utóbbi is a rezsiszámlák kiegyenlítését jelentette.

Az októberi konferencián elhangzottak szerint a kórházak további 12 milliárd forintra számíthatnak a második negyedévi Covid-ellátás költségeinek kompenzálására, azonban a kórházi adósság növekedésén és a beszállítók helyzetén vélhetően ez sem változtat majd érdemben, miután ennek a nagyobb része is bérköltségre mehet majd.

A lejárt tartozások a jelenlegi dinamikával növekedve is elérik év végére az 50 milliárd forintot, a negyedik hullámban ellátandó betegekkel és az ehhez szükséges növekvő eszközigénnyel számolva azonban az adósságnövekedés gyorsulására lehet számítani - hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére a beszállítók túlnyomó részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László elmondta azt is, hogy bár a szaktárca és a Pénzügyminisztérium után már a Miniszterelnökséget vezető miniszternél van a beszállítók adósságrendezésre vonatkozó kérése, egyelőre semmi nem utal arra, hogy a kormány foglalkozna a probléma megoldásával.