A magyar kórházak február végére 13 milliárd forintos tartozást hoztak össze az egyetemi klinikák nélkül - derül ki a MÁK friss adataiból. A lejárt tartozásállomány egyetlen hónap alatt így közel 4,4 milliárd forinttal nőtt, az egyetemi klinikák valószínűsíthető adósságnövekedésével együtt azonban inkább 5 milliárd forintot meghaladó a gyarapodás.
Az év első két hónapjában a kórházak lejárt tartozásállománya az egyetemi klinikák nélkül összesen mintegy 10 milliárd forinttal nőtt (azokkal együtt 12 milliárdot is meghaladja a gyarapodás) annak ellenére, hogy Orbán Viktor 2020 elején kijelentette, a kórházak nem növelhetik az adósságaikat és kormányhatározat is született az ellátások értéken való finanszírozásáról. A finanszírozási struktúra átalakítására azonban mind a mai napig nem került sor.
Az adósság növekedése különösen annak tükrében mondható jelentősnek, hogy a Covid-ellátás költségei a korábbiaknál kevésbé terhelték a kórházakat, és az elektív műtétek sem indultak még be.
A friss adatok ismét megerősítik, hogy pénzügyi többletforrás nélkül nem ígér sok jót a beszállítóknak ez az év sem. Félő, hogy a hazai belpolitikai és a nemzetközi helyzet elvonja a figyelmet az ellátórendszer finanszírozási fejlesztésének szükségességéről - kommentálta a MÁK jelentését lapunk kérdésére a beszállítók jelentős részét képviselőt Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László szerint nem szabad elfelejteni, hogy a beszállító cégek is rendkívüli költségnövekedéssel néznek szembe, a jelenlegi szerződéseikben azonban ezt valószínűleg nem fogják tudni érvényesíteni.
Az új közbeszerzési eljárások során várhatóan minden ágazatban emelkedni fognak a beszállítói árak, az áremelkedések fedezete azonban nem biztosított a kórházak költségvetésében. Így pluszforrások juttatása és évközi adósságrendezés nélkül rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek az intézmények és a beszállítók is.