Több mint 25 éve nem tudnak a kórházak kikeveredni az adósságspirálból, és a 2025-ös évet is több mint 127 milliárd forint tartozással indítják, mondta az Economxnak Rásky László, az  Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Kórházkonszolidáció ide vagy oda a százmilliárd forintot meghaladó összeg továbbra is nyomasztja a kórházigazgatók vállát. A Magyar Államkincstár (MÁK) december 23-án megjelent adósság-adatai szerint a kórházak és a hozzájuk tartozó járóbeteg-ellátók 94,3 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt. 

A négy orvosi egyetemi központnak és az egyházi fenntartású intézményeknek nem kell a Magyar Államkincstár felé adatot szolgáltatni, így jön ki a 127 milliárd forintos tartozás

– mondta a szakmai szövetség főtitkára. 

Kapcsolódó

A részletes adatokból az is látszik, hogy mivel a  konszolidációs összegek utalványozásának határideje 2024. november 30-a volt, több intézmény már előbb megkapta a pluszforrást, és ugyan novemberben utaltak egyes beszállítóknak. De még így is a 2024-es évet 100 milliárd fölötti adóssággal zárták.

Durva adósságspirálban az egyetemek is: 

  • a Semmelweis Egyetem 2,2 milliárd forintot;
  • a Debreceni Egyetem: 9,7 milliárd forintot;
  • a Pécsi Tudományegyetem: 10,7 milliárd forintot;
  • a Szegedi Tudományegyetem: 10,9 milliárd forint adósságok görget maga előtt.

Az államkincstár adatai szerint az adós intézmények száma november végén 247 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 105 intézmény rendelkezett. Rásky László ugyanakkor azt mondta lapunknak, hogy az általa képviselt orvostechnikai cégek többségének van fél évnél régebbi kintlévőség is, bár az egészségügyi kormányzat azt kommunikálja, hogy a tényleges átlagos fizetési határidő 110 és 120 nap között van. 

Kivéreztetés zajlik

December közepén hívta fel a három legnagyobb orvostechnikai beszállító a kormány figyelmét arra, hogy kritikussá vált a helyzet, a kórházak eladósodása nem ágazati, hanem összkormányzati kérdés, így annak megoldása nem a szakminisztérium, hanem a kormány kezében van. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy kivéreztetik a kórházi beszállítókat, mondta akkor Rádai Tamás,  a Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója, azon a sajtótájékoztatón, amin az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) részéről Rásky László főtitkár, és Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszterének (MEDIKLASZTER) főtitkára is részt vett.

Most Rásky László azt mondta lapunknak, bizakodó az idei évvel kapcsolatban, mert a költségvetésben szereplő 150 milliárd forintos pluszforrás mellett van egy ígéret arra, hogy az eddig felgyülemlett adósságokat év elején rendezik, amire 110 milliárd forintot szán a kormányzat. 

Abban bíznak, hogy nem jön közbe semmi, és a cégek valóban megkapják ezt a pénzt. A főtitkár kiemelte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint is utóbbi összegek csak a termelődő adósság 60 százalékának rendezésére elegendők – vagy legalábbis 2024-ben, ennyire volt elég, és az infláció továbbra sem nulla –, ha a két összeg megérkezik az egészségügybe, és el is jut a kórházakon keresztül a beszállítókhoz, az talán stabilizálhatja a beszállító cégek gazdálkodási helyzetét.      

A 2025-ös év nagy kérdésre Rásky László szerint egyrészt a bizalom helyreállítása, másrészt az, hogy a kormány tesz-e érdemi lépéseket a hazai orvostechnikai ipar megerősítése érdekében.

Habár vannak szolid bizakodásra okot adó fejlemények, a cégek továbbra is rendkívül óvatosak. A beszállítókat nemcsak az adóssághelyzet, hanem a közbeszerzések egyes negatív elemei, a technológia-befogadások nehézségei, a magyar gyártókat pedig az MDR-rendelet, vagyis az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályozás is rendkívüli feladatok és nehézségek elé állítja, fogalmazott a főtitkár.

Rásky László összességében úgy véli, hogy nem 2025 lesz a kitörés éve az egészségügyben.

Ha sikerül némileg könnyíteni a cégek helyzetén – például a finanszírozás tényleges javításával – már az is nagy eredménynek számítana.

Pozitívumként emelte ki Rásky László, hogy miniszteri biztos kapott az egészségipar. Láng Róberttel már egyeztettek is, a vele folytatott megbeszélésen elsősorban a finanszírozás javítása és gyártó cégek MDR-megfeleltetésének állami támogatása volt a fókuszban. A főtitkár azt mondta, a miniszteri biztos alaposan kidolgozott és megindokolt javaslatokat kért az orvostechnikai beszállítóktól.

Az év végi ajándék nem esett jól

Nem tudjuk, hogy kinek a fejéből pattant ki a kötszer-felírás további korlátozása, de az biztos, hogy az új intézkedések rendkívüli károkat fog okozni és évtizedekkel vethetik vissza a sebkezelést Magyarországon, fogalmazott Rásky László. A Magyar Közlöny december 20-i számában jelent meg, hogy a kötszerek havi felírható darabszámát 20-ról 15 darabra csökkentik. Rásky László azt mondta: az OSZ a jövőben monitorozni fogja a nehezen gyógyuló sebbel élő rászorulók állapotromlását és az alsóvégtag-amputációk számának alakulását, mivel az amputációk leggyakoribb oka a nehezen gyógyuló sebek nem időben történő illetve nem megfelelő kezelése. 

A gyógyászati segédeszköz (gyse) ellátás kapcsán azt látják, hogy az ortopédcipő-ellátásban az elmúlt két évben feltárt szabálytalanságok nyomán egyesek most vérszemet kaptak, és különböző megszorításokkal próbálják helyettesíteni, pótolni az elmúlt 15 év elmaradt odafigyelését. Mindezt úgy, hogy a szeptember 1-jével kinevezett fogyatékosságügyi államtitkár egyik fő feladata a gyse-támogatási rendszer alapos vizsgálata és a költségvetés teherbírását is figyelembe vevő korrekciója, fejlesztése. Kérdés, mekkora mozgástere van az államtitkárnak, ha fiskális okokból bármikor belenyúlhat a kormány a gyse-támogatás szabályaiba.

A szakmai szervezet főtitkára szerint a változtatás miatt a súlyosabb állapotú betegek havi plusz kiadása könnyűszerrel meghaladhatja akár a tízezer forintot is.

Ma Magyarországon a kötszerre szoruló betegek száma eléri a húszezret. Ebben természetesen nincsenek benne azok, akik valamilyen okból el sem jutnak időben a kezelőorvoshoz, mondta Rásky László.