Az utóbbi években a magánegészségügyet robbanásszerű növekedés, piaci koncentráció és konszolidáció jellemezte. 2021-ben a szektor TOP30 legnagyobb szereplője 40 százalékot meghaladó árbevétel-növekedést ért el, összesített árbevételük közel 120 milliárd forint volt - derül ki TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadványból.
A szolgáltatók 2021-es pénzügyi évét még befolyásolta a pandémia, de nagyobb hatással volt rá a hálapénz kivezetése, az orvosok új jogállása.
A pénzügyi kockázatokat csökkentendő, a zsebből fizetett ellátások helyett kézenfekvő megoldás az egészségbiztosítás vagy egészségpénztár. Bár mindkét területen folyamatos növekedés látható, de ezek a finanszírozási eszközök még mindig kevésbé elterjedtek.
Ezzel párhuzamosan az egészségpénztári befizetések is arról árulkodnak, hogy nőtt a lakosság egészséggel kapcsolatos pénzügyi tudatossága, és egyre többen tettek félre egészségügyi kiadásaik fedezetére. Az egészségpénztárak - mind taglétszámban, mind befizetésekben - öt év alatt 60 százalékkal növekedtek. Azonban ezek a megoldások döntően vállalati befizetésekből, cafeteria juttatásból származnak, az egyéni szerződők aránya alacsony, a biztosítások esetében 10-15 százalék körüli.
A háztartások éves, közel 300 ezer forintos egészségügyi kiadásaiból átlagosan 35 ezer forintot költöttek magánegészségügyi szolgáltatásokra.
2021-ről 2022-re ez a tétel nőtt a legjelentősebben, 50 százalékkal - mondta Lengyel Lívia közgazdász, a TOP30 kiadvány főszerkesztője.
A magánegészségügy széles társadalmi rétegeket érint, és a szektor elérése már országos méretű. A vidéki nagyvárosokban is kiépülőben vannak komolyabb méretű, széles szakmai lefedettségű és egyre jobb infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók. Bár Budapest elszívó ereje még mindig jelentős mind az orvosok, mind a páciensek esetében, de a főváros-vidék különbség egyre olvad.