Nem biztos, hogy öt év múlva mindenkinek lesz gyerekorvosa, akinek most van, a házi gyerekorvosok eltűnése nyomán olyan ellátási deficit várható minőségi szempontból, ami drasztikusan megemeli a gyerekgyógyászati fekvőbetegellátás-kapacitások iránti igényt - vázolta a közeli jövő képét egy szerdai háttérbeszélgetésen  Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) elnöke.

Az elöregedés, az utánpótlás hiánya az egészségügyi alapellátás legnagyobb problémája, a házi gyerekorvosi ellátásban pedig különösen súlyos a helyzet. A házi gyerekorvosok több mint 50 százaléka betöltötte a 60 évet, 20 százalék körüli a 65 fölöttiek, 70 körüliek, vagy annál is idősebbek aránya. Rövidesen robbanásszerűen fog eltűnni 15-20 százaléknyi orvos a rendszerből, a hiányukat pedig a mai képzési rendszerben lehetetlenség pótolni  - fogalmazott Póta György. A gyermekorvosi rezidenshelyek száma az 5-6 évvel ezelőtti 150-ről 2017-re  40-re csökkent, amikor a HGYE közbenjárására sikerült plusz 40, házi gyermekorvosi kvótára rendelkezésre álló rezidenshellyel bővíteni a lehetőséget.

Kapcsolódó

Évente mintegy 60-nal csökken a gyerekorvosi praxisok száma, mire a 40 házi gyerekorvosi kvótára jelentkező fiatal eljut a szakvizsgáig, legalább 250 praxisból fog hiányozni a gyerekorvos. Csakhogy nincs rá garancia, hogy a végzők az alapellátásban maradnak, a továbbfoglalkoztatásra ugyanis nincs jogszabályi kötelezettség  - részletezte Póta György az utánpótlás nehézségeit.

Nem vonzó, de nem is ajánlható a pálya

A jelenlegi feltételek mellett a házi gyerekorvosi praxis nem vonzó a végzős fiatalok számára. Ugyan az elmúlt öt év alatt a felzárkóztatás hatására javult a finanszírozás, de egy praxis átlagosan 1,5 milliósra emelkedő bevételéből most sem jut több, mint 3-400 ezer forint fizetés a háziorvosnak. A működőképesség fenntartásához további legalább félmillió forintra lenne szükség, hiszen ebből az összegből kell kigazdálkodni a rezsit, az asszisztensek bérét valamint az adókat is.

A felzárkóztatási program lezárultával népegészségügyi szűrőprogramokra pályázhatnak a praxisok, ez azonban túl azon, hogy csak szűk kört, az összes háziorvosi praxis mintegy 10 százalékát érinti, nem a gyógyítással összefüggő plusz munkáért jár. A népegészségügyi szűrőprogram Póta szerint nem segít az alapellátást fejleszteni, egy melléktevékenység, ami nem csökkenti a szakrendelők várólistáit, s nem ad választ arra sem, hogy hol és kik fogják ellátni a programban kiszűrteket.

A HGYE elnöke szerint megfelelő jogi szabályozás, elegendő finanszírozás, kiszámíthatóság híján ma egyetlen fiatalnak sem lehet jó szívvel ajánlani a házi gyerekorvosi praxis vásárlását, utánpótlás, pozitív kormányzati diszkrimináció nélkül viszont megszűnhet ez az ellátási forma. Ha nincs kinek eladni a praxist, és hat hónapig üresen áll, a praxisjog átszáll a fenntartó önkormányzatra. Ha a helyhatóság nem talál gyermekorvost a praxisba, pár hónap elteltével megszünteti azt.

Nagyvárosokban szétoszthatja a területet több praxis között, így továbbra is gyerekorvos láthatja el a 18 év alattiakat, a kisebb településeken, azonban az ott működő felnőtt háziorvosok kapják meg a gyerekeket vegyes praxisban. A 4 éves háziorvosi szakképzés során a rezidensek 4 hónapot foglalkoznak gyermekgyógyászattal, míg a gyermekorvosi szakképzés önmagában 5 éves - érzékeltette a szakmai különbséget Póta György, megjegyezve, hogy nem véletlenül tartanak a jövőtől a felnőtt háziorvosok is. Problémát jelent majd az is, hogy az ellátási területek elkerülhetetlen összevonása akkora terhet ró az összevont praxisra, amit a jelenlegi infrastruktúra nem tud kiszolgálni. Emellett a finanszírozási rendszer sem tart lépést a létszámbővüléssel, a növekedés ugyanis degresszív, ha kétszeresére nő az ellátandó gyerekek száma, az jó esetben 30 százalékos pluszt jelent a praxis bevételében - mondta Póta György.

Segíteni lehetne, de az ellenkezője történt

A HGYE elnöke szerint a praxisközösség megoldást jelenthet, csakhogy ehhez egyelőre hiányoznak a jogszabályi, finanszírozási feltételek.  Továbbra sem tisztázott például, hogy egy házi gyerekorvos egyéb szakvizsgáját miként használhatja és ezért a munkáért mennyi bért kaphat.

Mindezek túl Póta szerint a szakmát súlyos presztízsveszteség is érte, amit nehéz az alapellátás megerősítése gondolatkörben értelmezni. Az elmúlt év végén úgy változott meg minden előzetes egyeztetés nélkül az alapellátási törvény egyik passzusa, amely a védőoltások nyilvántartása témakörben a házi gyermekorvosokat lényegében a védőnők alá rendelte. A törvénymódosítást észlelve a HGYE konzultációt kezdeményezett az egészségügyért felelős államtitkársággal, erre azonban a mai napig nem került sor - mondta a HGYE elnöke.

A HGYE más javaslati sem találtak visszhangra, közte az iskolai hiányzások igazolásával kapcsolatos elképzelés, amely növelte volna a szülők önrendelkezési jogát az igazolást illetően. Úgy tűnik, a szakpolitika a minimális közérzetjavító intézkedésre sem hajlandó, deklarációkon kívül a házi gyermekorvosok semmilyen, az alapellátás megerősítését célzó pozitív intézkedést nem érzékelnek.  A HGYE elnöke szerint vannak elképzeléseik a házi gyermekorvosi ellátás megerősítéséről, életben tartásáról, de érdemi konzultációk híján nem tudják, mire készüljenek. A továbblépést az is segítené, ha a szakpolitika kimondaná, nincs szükség erre az ellátási formára, ám egyelőre úgy tűnik, ugyan a házi gyermekorvosok ugyan pályán vannak, de olyan játékszabályok szerint kell játszaniuk, amelyeket elfelejtettek közölni velük - fogalmazott  Póta György.