Gyakorlatilag tavaszra összeomolhat az e-MedSolution (e-MedSol) által üzemeltetett kórházi informatikai rendszer kizárólagosságának megvalósítására épített elképzelés az egészségügyben, mondta az Economxnak Király Gyula, az Orvostechnikai Szövetség témavezetője, aki egyben a  Hospitaly Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. vezetője.

Azért tavaszra datálja a krachot, mert valójában még egyetlen egy kórházban sem történt meg a teljes átállás. Országszerte közel hatvan kórházban kell átállítani az informatikai rendszert az e-MedSol rendszerére. Egy intézmény papíron már átállt, ez a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház, de még nem ismerik Király Gyuláék a hatásvizsgálatokat. Emellett még  Veszprém vármegyében is elindult az intézmények informatikai átállításának folyamata.

Mindenhol csak az e-Medsol lehet

Az  e-Medsol informatikai rendszerét a hazai egészségügyi rendszerben az intézmények 25 százaléka egyébként eddig is használta, ezen belül a megyei  kórházak 40 százaléka, a négy orvosegyetemből pedig három ezzel az informatikai rendszerrel rögzíti a betegadatokat, mondta Király Gyula.

Király Gyula, a Hospitaly Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. vezetője
Kép: Economx

Nő az adminisztrációs teher

A káoszt már most is érzékelik azok az intézmények, ahol elindult az átállás, például keresgetik a betegadatokat, nem tudják az új programban, hogy mit hova kell írni, hol vannak az új rubrikák. Akik betegadatokat adminisztrálnak ők sokkal többet fognak dolgozni, mint eddig. Ez a munka, többlet stresszel és még több költséggel, valamint még több humánerőforrás-igénnyel is jár. És az is elképzelhető a szakember szerint, hogy az átállás során sérül a betegadatokhoz való hozzáférése az orvosoknak.

A jelenlegi medikai szoftver szállítók több mint 60  kórház számára nyújtanak informatikai szolgáltatást, de már csak 2025. december 31-ig tehetik meg. Egy korábban a Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint 2026-tól az állami közfinanszírozott egészségügyi intézmények már csak az e-MedSolution rendszerét használhatják.

Az egészségügyben nagyon jó döntés volt, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) létrehozták, ez garantálja az egységességet, de emellett létrehozni egy újabb egységes felületet, az komoly szakmai hiba, és felesleges erőforrás pazarlás, véli a szakértő. 

Kapcsolódó

Aki az egységes informatikai rendszert erőlteti az egészségügyben az a szezont összekeveri a fazonnal 

– mondta az Economxnak Király Gyula.

Az egységességet nem kellene összekeverni az egyformasággal, az egységesség a magja mindennek. Ez pedig a EESZT vagyis a tér. Példaként említette, hogy lehet egységes tananyagot tanítani az egyetemen, de attól még nem kell mindenkinek ugyanarra az egyetemre járnia.

Ez egészségügyben az informatikai piac körülbelül 2-3 milliárd forintos szektor. Ha jövőre létrehozzák az egységes informatikai rendszert a kórházakban és a járóbeteg-szakellátásban, akár 500 ember is elveszítheti az állását, illetve kereshet másik munkahelyet. A rendszert jelenleg üzemeltető informatikusok közül valószínű sokan nem fogják az e-MedSol rendszerét használni, és tovább állnak.

Király Gyula szerint félezer egészségügyi tudással rendelkező informatikus tudása gyakorlatilag megy a szemétbe, ez pedig egy erőforrás pocsékolás.


Úgy fogalmazott, hogy a kórházi informatikai rendszerekben az elmúlt 25 évben kialakult egy sokszínűség és ez jól megfért egymás mellett. A piacon hét-nyolc féle rendszert használnak az intézmények. Az egészségügyi ellátást végző intézmények a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) a betegek ellátásáról adatot szolgáltattak, a megfelelő kódokkal és ez alapján kapták a finanszírozást. Az első elektronikus kórlap például a Hospitalynál 1986-ban készült el, az általuk fejlesztett informatikai rendszert közel száz egészségügyi szolgáltató közül jelenleg 12 nagy intézmény használja, mondta Király Gyula. A kilencvenes években két-három nagyobb fejlesztő vállalkozása biztosította a kórházak informatikai rendszerének 60-70 százalékát. Azért persze voltak váltások, változások, az elmúlt 25-30 évben is mert, ha érkezett egy új kórházigazgató, akkor előfordult, hogy ő lecserélte a régi rendszert, vagy ha igény volt innovációra, fejlesztésre, akkor azt megoldották az informatikai cégek.

Külső hatások miatt kell változtatni

Ez nem egy klasszikus piac, a váltások, változások általában külső behatás miatt következtek be, mint ahogy most is. Ezek az IT-rendszerek tudták azt, amire az egészségbiztosítónak szüksége volt, voltak persze ár és szintbéli különbségek, voltak drágábbak, olcsóbbak, rugalmasabbak, komplexebbek, lassabbak és gyorsabbak is, sorolta a szakember. Sok kiegészítő szoftver is megjelent a piacon, a labor, a képalkotó vagy a kontrolling területen is új rendszerek csatlakoztak az informatikai hálózatokhoz. 

Példaként említette az egészségügyi gazdasági területet, ahol az EcoSTAT és az SAP-rendszer vált be, a back office terület nem nagyon különbözik még az egészségügyben sem.

Ugyanakkor a kórházi medikai rendszerek nagyon mások, ezeket befolyásolja az intézmények szakmai struktúrája, a telephely nagysága, valamint az ott végzett munka is. 

A rendszerátállás az intézmény méretétől függően 3-9 hónapig is tarthat. A kórházban, a recepción dolgozóktól kezdve a nővéreken és az orvosokig, mindenkit meg kell tanítani az új felület használatára. El kell sajátítani egy új gondolkodásmódot, új menüpontokat, új működési algoritmusokat, sorolta az átállással kapcsolatos tudnivalókat Király Gyula.

Háttér információk szerint több vezető egészségpolitikus is azt mondta az informatikai átállás kapcsán, hogy szerinte is lehetetlen ezt technológiailag végrehajtani, és mindent meg kell tenni azért, hogy a jogszabályt megváltoztassák vagy visszavonják. 

Ez vakrepülés és komoly károkozás, ami történik, ellehetetlenítenek egy működő piacot, mondta Király Gyula. Az biztos, hogy az új rendszer sokkal drágább lesz, az átállás körülbelül 10-15 milliárd forintba fog kerülni. A rendszer üzemeltetése pedig évente akár 4-5 milliárd forint közpénzt is felemészthet.