A törvény jelenlegi formájában több ponton Alaptörvényt és nemzetközi egyezményt sért, illetve olyan alapvető szakmai és jogtechnikai hibákat tartalmaz, amelyek mindenképpen a szöveg módosítását indokolják. A hibák és jogsérelemre lehetőséget adó pontok nem oldhatóak fel a kormányrendeletekkel, hiszen azok magát a törvény szövegét nem írhatják felül - hangsúlyozzák az Összefogás az Egészségügyért Akciószövetség tagjai: a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.
Az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség legfontosabb kifogásai:
- A törvény a munkavállalókat tárgyként kezeli, hiszen a munkáltató egyoldalúan dönthet a munkavállaló hosszútávra szóló kirendeléséről vagy határozatlan időre történő áthelyezéséről anélkül, hogy ennek feltételeit, a költségek viselését, az aránytalan sérelem esetét részletezné, az ilyen kezdeményezés megtagadásának lehetőségeit, és az ahhoz kapcsolódó konzekvenciákat tisztázná.
- Az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása az egészségügyi és egészségügyben dolgozók jelentős jövedelemvisszaesését és számos területen az egészségügyi ellátások zavarát eredményezheti.
- Rendkívüli módon megnehezíti az anyagi ösztönzést, és elszámolásokat az, hogy az egyes dolgozói csoportok bérezését, pótlékait eltérő módon kell számítani. A törvény számos korábban megszerzett jogot elvesz a dolgozóktól a felmentés, illetve a végkielégítés korlátozásával, számítási módok megváltoztatásával, a korábbi munkaviszony beszámítás szabályainak módosításával.
- Elfogadhatatlan, hogy a törvény megtiltja az új kollektív szerződések kötését az egészségügyben, illetve a sztrájk lehetőségét is a kormánnyal való megegyezéshez kötné. Az Alaptörvény minden dolgozó számára garantálja a kollektív alku lehetőségét. Erre a magyar állam a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 98. sz. egyezményének aláírásával is kötelezettséget vállalt. Ez a törvény alapjaiban támadja a munkavállalók érdekképviseletének lehetőségét, továbbá a szakszervezetek már eddig is rendkívül szűk mozgásterét korlátozza tovább. Végeredményben a munkavállalóktól vesz el alapvető jogokat és az érdekképviselet lehetőségét.
- Sérelmes, hogy az egészségügyi ágazat állami és önkormányzati szférájában a munkavállalók teljes körére nézve számos korábbi juttatást és szerzett jogot megcsorbít, korlátozza a jövedelemszerzési lehetőségeket, miközben béremelést a törvényben kizárólag az orvosokra állapít meg. Az egészségügyben csak a csapatmunka lehet eredményes, ezért mindenki számára egyszerre, arányos béremelésre van szükség.
Mindezek fényében arra kérik a kormányt, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatályba lépését a koronavírus világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet visszavonásáig függessze fel.
A jelenlegi, súlyos helyzetben különösen méltánytalan és etikátlannak tartják az egészségügyi dolgozókra nehezedő nyomást így fokozni. Mint írják, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása az egészségügyi munkavállalók és családjaik tömegeinek egzisztenciális bizonytalanságát idézte elő. Ezért igen nagy arányban úgy nyilatkoztak a kamarák és a szakszervezetek felméréseinél, hogy a jelenlegi feltételekkel nem tudják elfogadni az új munkaviszonyt.
Álláspontjuk szerint a kormány veszélyezteti a betegellátás biztonságát azzal, hogy egy olyan időszakban, amikor régen nem látott terhelés nehezedik az egészségügyi rendszerre, feleslegesen vonja el az egészségügyi dolgozók figyelmét a
munkájukról, és kényszeríti őket a jövőjük iránti aggodalomra.
Az Összefogás tagjai a járványhelyzet javulása után szakmai vitákat szorgalmaznak a szakmai és az összes érdekképviseleti szervezet széleskörű bevonásával. Ugyanakkor a miniszterelnök ígéretének megfelelően a bérek rendezése és a hálapénz kivezetése kezdődjön meg a korábbi jogszabályi kereteken belül - olvasható közleményükben.
Az egészségügyi jogállásról szóló törvénnyel kapcsolatban itt írtunk részletesen.