Magyarországon az amputációk száma háromszorosa a nemzetközi átlagnak, ami többek között az érsebészeti ellátások alulfinanszírozásának köszönhető. Ez a mindennapi életben azt jelenti, hogy az érbetegek szakma szabályai szerinti, modern eljárásokkal való ellátása veszteséget termel a kórháznak. Ebből kifolyólag tízből kilenc kórházigazgató nem fejlesztette az érsebészeti osztályát, ami közvetlen összefüggésben áll a háromszoros amputációs aránnyal - írja a ReSzaSz.

Három évvel ezelőtt a ReSzaSz volt az egyik szervezet, amelyik felhívta a figyelmet az amputációk magas számára. A helyzet azóta érdemben nem változott, habár a kormány korábban is tett intézkedéseket a helyzet javítására: havi nyolc (II. progresszivitás), illetve tíz millió (III. progresszivitás) forintos plusz forrásról döntött az érsebészeti osztályokat működtető kórházak esetében. A RerSzaSz szerint azonban ennek a forrásnak töredéke (sem) jutott el az érsebészekhez, vagy az érbetegekhez, eltűnt a kórházadósság tengerében.

Kapcsolódó

A finanszírozás korrekciója, az érbetegek ellátására fordítható forrás emelkedése a bizakodás időszaka, de még számos ponton kell beavatkozni a rendszerbe ahhoz, hogy az érbetegek ellátása javuljon: az érbetegekkel foglalkozó ellátó helyek struktúráját át kell világítani, az érbetegek ellátásával foglalkozó szakemberek szerepét és helyét a rendszerben rendezni kell, a progresszivitási szintek szintén korrekcióra szorulnak, a kijelölt III. progresszivitású szintű ellátóhelyek fejlesztését fel kell gyorsítani.

Az érsebészet csak egy fogaskerék az ellátórendszer motorjában. Önállóan nem tud hatékonyan működni. Az ellátórendszer valódi reformja és a benne dolgozók megbecsülése sürgetőbb mint valaha - hangsúlyozza a közlemény, kiemelve, hogy a szervezet partner tud lenni a betegek és az egészségügyben dolgozók érdekeit szolgáló intézkedésekben.