Az egészségügyben jelentős a munkaerőhiány, 20-25 ezer szakápoló hiányzik, az üresen álló praxisok száma is drasztikus emelkedik, az otthonápolás iránt pedig nő a kereslet - sorolja az egészségügyi problémákat a kormány az Európai Bizottságnak hivatalosan benyújtott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) elnevezésű stratégiájában.

A kabinet az uniós forrásokból az egészségügyi fejlesztésekre 306 millió eurót, 121,7 milliárd forintot fordítana.

A fővárosiak tovább élnek

Jelentősek a betegellátás szempontjából a területi különbségek is, melyek az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiányát is befolyásolják - írják a jelentésben. A közép-magyarországi és észak-magyarországi lakosság születéskor várható élettartamában tapasztalható eltérés férfiaknál 3 év, nőknél 2 év. Közép-Magyarország férfi és női lakossága több mint 6 illetve több mint 8 évvel hosszabb egészséges élettartamra számíthat, mint az Észak-Alföldé. Kiemelték: hogy a területi különbségeket az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiánya is befolyásolja.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota fokozatosan javul, több egészségmutató tekintetében továbbra is elmarad az európai átlagtól. 2018-ban a születéskor várható élettartam 4,8 évvel, az egészségben eltöltött életévek száma 2,9 évvel maradt el a közösségi átlagtól.

A kormány célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, de ehhez szükség van az egészségügyi humánerőforrás-hiány kezelésére. Legfontosabb prioritásként az egészségügyi szakdolgozók munkafeltételeinek javítását, és a megfelelő számú és tudású szakember-utánpótlás feltételeinek megteremtését és az otthoni szakápolás megerősítését jelölték meg.

A magyar lakosság átlagéletkora 2022-ben 42,9 év, 2012-höz viszonyítva 1,5 évvel magasabb. Az „őszülő társadalom” problémája, az ápolás-gondozás iránti folyamatosan növekvő kereslet komoly kihívások elé állítja a társadalmat. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke azt kérte, hogy a kata-szigorítás alól mentesüljenek az egészségügyi szakdolgozók, mert az új szabályozás a betegellátást veszélyezteti.

Nagyon alacsony az ápolók száma

A jelentésben kitérnek arra, hogy a bevezetett intézkedéseknek– például az ösztöndíjrendszer, az orvosbérek rendezése, a hálapénz kivezetése miatt nőtt a fiatal orvosok (25-34 év) száma, azonban a középkorúak (45-59 év) tovább vonulásával nőtt az aktív 60 év felettiek száma, míg a középkorú orvosok tekintetében még nem érkezett meg a szükséges utánpótlás. A magyar egészségügyben a humánerőforrás-hiány leginkább a szakdolgozók között jelentkezik.

Esetükben az elmúlt 10 évben a 30-39 éves korosztály létszámában 26 ezer főről 17 ezer főre csökkent hívja fel a figyelmet a középtávon kialakuló jelentős szakemberhiányra a kormány az uniónak küldött stratégiában.

Ebben pedig az utánpótlás hiánya és a pályaelhagyás is szerepet játszik. Az egészségügyi szakdolgozók közül jelentős a következő 5 évben nyugdíjba vonulók létszáma. Az ezer lakosra jutó orvosok (3,5) és ápolók (6,6) száma rendkívül alacsony. Az unió országaiban több mint 4 orvos jut ezer emberre és 8,4 szakápoló.

Becsléseik szerint 2027-ig a hetven év felettiek száma várhatóan 24 százalékkal fog nőni a 2019-es adatokhoz képest.

Az időskor egyik súlyos betegsége a demencia, és ennek a fokozatos emelkedésével kell számolni. Magyarországon 200-250 ezer ember él demenciával. A demográfiai változások miatt nő a szükséglet, különösen az idősek saját lakókörnyezetében nyújtott szolgáltatások iránt.

Brutális a háziorvoshiány

A magyar egészségügyi ellátórendszer továbbra is kórházközpontú, így az alapellátás szerepe sem kellően hangsúlyos a minél alacsonyabb szinten történő definitív ellátás arányának növelésében. A betöltetlen háziorvosi körzetek számának emelkedése az elmúlt 10 évben látványosan felgyorsult.

2021 decemberében 647 betöltetlen háziorvosi praxis volt, amelyekből 474 egy éven túl volt betöltetlen.

Az alapellátásban hasonló tendenciák figyelhetőek meg a fogorvosi és a védőnői ellátásban is - sorolják a jelentésben az egészségügyi ellátás problémáit.