"A minisztérium helyesen ítélte meg a magyar egészségügyi ellátórendszer lehetőségeit, kapacitásait, teljesítőképességét és azt a lelkesedést, ahogy a magyar kórházak a magyar betegeket gyógyítják és ápolják, így a január 1-jéén életbe lépett új sürgősségi rendszer 59 ellátóhelyéből 56 sikeresen tartotta a megszabott várakozási időket" - fogalmazott Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.

A maradék három, két budapesti és egy vidéki intézményben is rövidült a várakozási idő. Ezek a kórházak január 3-án újabb utasítást kaptak, hogy növeljék az alapellátó egység személyi kapacitásait, január 7. óta így ők is tartják a határidőt. Minden ezzel ellentétes hír nem felel meg a tényeknek, hiszen a kórházak részletesen jelentik az ellátással kapcsolatos adatok - hangsúlyozta Kásler.

A sürgősségi ellátás színvonalát "egy csapásra" feljavító, rendeletbe foglalt változás lényege a triázs, a betegek sürgősség szerinti rangsorolása és a kapcsolódó elemek általánossá tétele a sürgősségi osztályokon. A betegek mielőbbi triázsolása mellett az ellátás teljes vázát a beteg és az ellátóhely közötti kapcsolatot megteremtő, érettségizett diszpécser, valamint a kvázi háziorvosi, alapellátási feladatokat végző, a sürgősségi osztályt tehermentesítő Akut Alapellátási Egység alkotja.

A vázat kitöltő tartalom lenne a triázsolási irányelv, a rendszer működését regisztráló informatika, a humán erőforrás, azaz kiképzett diszpécser, triázs nővér, szakorvos és a mindehhez szükséges finanszírozás. Triázs-rendszer az ország 59 sürgősségi ellátóhelye közül néhányban eddig is működött, a rendelet újdonsága ennek általánossá tétele és a kiegészítő elemek, amelyeket december 22,. és január 1. között kellett volna az intézményeknek felállítani. A felkészülésre hagyott idő - a rendeletet eredetileg októberre időzítették - hatalmas megrökönyödést keltett, az elvárt feltételeket emberi számítás szerint ugyanis ennyi idő alatt képtelenség megteremteni.

Csak egy utasításon múlt?

A kétkedőkre utalt is a miniszter, mindazonáltal részletes kórházi jelentésekre hivatkozva kijelentette, elsejétől majdnem mindenki, január 3. után, az utasítás hatására mindenki az elvárt rendben és az előírt (az eddigieknél rövidebb) várakozási időkkel nyújtott sürgősségi ellátást.

Ez lenne a feladat:

A triázs rendszer öt sürgősségi kategóriát határoz meg. A mentővel érkező betegeket öt percen belül regisztrálni kellene az informatikai rendszerben, majd 10 percen belül triázsolni sürgősségi szempontok szerint. A betegfogadó diszpécser informál, dokumentál, kapcsolatot teremt a beteg és az ellátók között és időpontot egyeztet további ellátásra. A betegek az állapotuk besorolása után egy kártyát is kapnak.

A varázsütésre - egy rendelettel és annak hatályba lépése után 3 nappal kiadott miniszteri utasítással - rendbe tett sürgősségi ellátással kapcsolatban azonban kérdések sora merül fel, amelyeket lapunk fel is tett írásban az egészségügyi államtitkárságnak, miután a sajtótájékoztatón erre nem adtak lehetőséget. Válasz egyelőre nem érkezett.

Csak kérdések vannak

Általában véve a triázs-rendszert hatékonynak tartja a szakma, és egyetértenek abban is, hogy egy összehangolt informatikai rendszer képes olyan adatokat produkálni, amelyből kiindulva világosan látszik a szükséges beavatkozás helye: egy ilyen informatikai rendszer adatai nincsenek kitéve a megfelelési kényszertől szenvedő menedzsmentnek, miután nem manipulálhatóak. Csakhogy ez az informatika a sürgősségi ellátásra ma még nem állt fel. Speciális informatika híján pedig hogyan regisztrálták a triázsolt betegeket, vajon honnan lehet tudni, hogyan alakultak a várakozási idők?

Nem jelent meg eddig a triázsolást szabályozó irányelv sem. Hogyan kerülhetett így sor a működés hatékonyságának mérésére, mihez viszonyítva állíthatunk az ellátás minőségéről bármit is?

Az Akut Alapellátási Egység és a diszpécser sürgősségi ellátónként 4-5 plusz embert és egy alapszinten felszerelt rendelőt, vizsgálót igényel - nem véletlenül tartotta volna észszerűnek kísérleti jelleggel, a legnagyobb erre ténylegesen kapacitással rendelkező intézményekben kipróbálni a sürgősségi ellátás ezen elemeit a szakkollégium. Honnan kerültek elő a rendelettel vagy az utasítás hatására - hirtelen - a diszpécserek, illetve az Akut Alapellátási Egység személyzete az általános humán erőforrás krízis közepette? Részletkérdésnek tűnhet, de vajon valóban kaptak-e az ellátott betegek kártyát - mint az a kiadott sajtóanyagban szerepel -, azt ki és milyen elvek mentén állította ki az ellátásról?

De ha mindez elő is állt, miből fedezték a kórházak a költségeket, miután még nem kapták meg a plusz szolgáltatások fedezetére szolgáló finanszírozást? Végül pedig a kórházak vezetése által küldött jelentések validitását, valóságtartalmát ellenőrizte-e valaki, egyáltalán, feltételek híján ez hogyan ellenőrizhető?

A szakmai felvetésekről információink szerint az államtitkár is értesült, össze is hívott egy tanácskozást a problémák megvitatására, ám más elfoglaltságai miatt ezen csak a helyettese képviselte.

Turisták a sürgősségin?

Rendszeresen felmerül a kormányzat részéről is, hogy a sürgősségi osztályok túlterheltségét nem kis részben az oda nem való, a háziorvos helyett a sürgősségi ellátást választó betegek okozzák, hogy mekkora arányban, arról széles skálán keringenek számok. Az Önkormányzati egészségügyi napok keddi konferencián Sipka Balázs, a Rezidensszövetség elnöke például azt mondta, az ügyeletben megjelenő 38 betegből csak 2 volt odavaló, a többi "turista". Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke szerint mindössze a páciensek 30-40 százaléka nem való a sürgősségire, inkább a járóbeteg-szakrendelőben lenne a helyük, csakhogy, ott a legtöbb rendelés beutalóköteles vagy előjegyzés alapján működik, hosszú várakozási idővel, ami helyett inkább a sürgősségi osztályon várják ki a sorukat a betegek. Nem lehet rálőcsölni mindenkit egy olyan útra, amelyik szintén beszűkült - fogalmazott az előadó.