Magyarországon 1973 óta több mint tízezer szervtranszplantációra került sor, mára minden kétezredik magyar szervátültetett. A szervekre várakozók listája tavaly 600 fővel gyarapodott, az átlagos várakozási idő 3-3,5 év. Új vesére 3 - 3,5 évet, új tüdőre  és májra kevesebb mint 1 évet, új szívre 1,5 évet kell várni. Az átültetést követő utógondozásra jelenleg mintegy ötezren járnak az országban.

Évente mintegy 500 szervátültetést végeznek, leggyakoribb a vesetranszplantáció, amelyből tavaly 335-re került sor, emellett 80 máj-, 62 szív- és 23 tüdőátültetéses műtétet hajtottak végre, valamint 5 kombinált vese-hasnyálmirigy operációt is elvégeztek. Budapesten az említett szervek közül mindegyik átültethető, Pécsen vese- és hasnyálmirigy átültetést, Debrecenben és Szegeden veseátültetést végeznek.

Kapcsolódó

A nem élődonoros vese-, máj- és szívátültetések száma a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáját valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát Európa kiemelkedő centrumai közé emeli. A Semmelweis Egyetem az Eurotransplant -tagok közül a szívátültetések számát illetően a második, a veseátültetések számát tekintve a negyedik, a májtranszplantációkat illetően az ötödik helyen áll - hívta fel a figyelmet Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora, aki a jövővel kapcsolatos tervekről azt mondta, az a cél, hogy az egyetem valamennyi szerv átültetésének számával az első három közé kerüljön, s legalább egy szerv transzplantációjával az első helyet célozzák meg a tagországok között.

Legalább százan dolgoznak együtt a sikerért

A szervátültetés a legösszetettebb, legtöbb orvos és szakdolgozó együttműködésével megvalósuló beavatkozás, legalább 100  szakember (egyharmaduk orvos) összehangolt munkája szükséges a sikerhez. A beavatkozások döntő többségénél elhunyt donor szervét használják fel, a számos előnnyel járó élődonoros transzplantáció Magyarországon csak a veseátültetésnél lehetséges. Az 1973-ban elvégzett első vesetranszplantáció óta a Semmelweis Egyetemen eddig majdnem 5000 beavatkozásra került sor, élő donortól 500 beteg kapott új vesét.

Az élődonoros veseátültetés nem csak azzal az előnnyel jár, hogy a betegnek nem kell éveket várni a szervre és a műtétet tervezett időpontban lehet végrehajtani, hanem a gyógyulási kilátások is jobbak. A vesebeteg így bizonyítottan egészséges szervhez jut, nincs szervszállítás, kisebb a komplikációk esélye, azonnal beindul a vesefunkció, ugyanakkor nem jelent számottevő kockázatot a szerv  adományozójának - erről Wagner László egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának osztályvezető főorvosa beszélt.

Tüdőátültetést 2015 óta végeznek Magyarországon, évente mintegy 20 operációra kerül sor - mondta Rényi-Vámos Ferenc egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központ vezetője, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika igazgatója. A Bécsben tanult technika nyomán az egy éves túlélés 77 százalékos.

2019 szeptemberében végezték el az ezredik magyarországi májtranszplantációt 1995 óta, az operáció leggyakoribb indikációja a vírus, vagy alkohol okozta májcirrózis, az alkohol illetve más okból kialakuló elzsírosodás. A májátültetettek 71 százalék ma is él. A krónikus esetek mellett sürgős átültetésre szorulnak a gomba-vagy paracetamol mérgezéstől szenvedő betegek is, ez az indikáció az összes beavatkozás mintegy 8 százalékát teszi ki. A májtranszplantált betegek átlagéletkor 45,8 év de már  60-70 év fölött is végeztek sikeres műtétet - mondta Kóbori László, Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.

Mit kell tennie, ha támogatja szervdonációt?

Ugyan egy felmérést szerint a magyarok 73 százaléka szívesen felajánlja szerveit halála után, azonban a jogszabályi háttérrel csak a lakosság 23 százaléka van tisztában. Szerveink halálunk utáni adományozásához nincs szükség külön nyilatkozattételre, hazánkban a feltételezett beleegyezés elve érvényesül a legtöbb európai országhoz hasonlóan.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor az elhunyt beleegyezését kell vélelmezni. A beleegyezés írásos kinyilvánítására ("donorkártyára") tehát nincs szükség - erről már Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója beszélt.

Elhunytból történő szervkivételre az agyhalál beálltát követően kerülhet sor. Az agyhalál nem azonos a kómával (ami eszméletlenséget jelent), az agyhalál ugyanis végleges állapot, egyenlő az egyén halálával. Az agyhalál kialakulásának az az oka, hogy megszűnik az agy vér- és oxigénellátása. Az agytörzs elpusztulásakor azonban a szív még képes önállóan dobogni, és pumpálja a vért a test többi része felé. Mesterséges lélegeztetéssel egy rövidebb időszakra a vérkeringés még fenntartható, így - az agy kivételével - átmenetileg biztosítható a többi szerv működése. Ezt a rövid időszakot lehet felhasználni a transzplantációs célú szervkivételre.

Az Eurotransplant évente 7000 donorszerv elosztását szervezi meg, ám az európai szintű együttműködés is csak korlátozottan tud hozzájárulni a várólisták lerövidítéséhez. A szervátültetésre szoruló páciensek közül legtöbben új vesére várnak, hazánkban is a legnagyobb számban vesetranszplantációt végeznek

A szervezethez való csatlakozás(2013) óta eltelt öt évben a magyarországi szervátültetések száma 45 százalékkal, az eltávolított szervek száma 43 százalékkal nőtt az azt megelőző öt évhez képest. Várólistára a csatlakozás óta eltelt öt év alatt 41 százalékkal többen kerültek - részletezte az adatokat Mihályi Sándor.