Nemzetközi összehasonlításban Magyarország élen jár mind a daganatos betegségek előfordulásának esetszámaival, mind a rákhalálozást illetően. Daganattípusonként a halálozási listát kiugró számmal a tüdőrák vezeti, 2019-ben 8447 embernél ez volt a halál oka a KSH adatai szerint.  Közülük mintegy 1400-an diagnózis nélkül haltak bele a betegségbe, az csak utólag, a boncolásnál derült ki.

Itthon 2019-ben az elhunytak mintegy 35 százalékát boncolták fel, Európa-szerte ez az arány jóval 10 százalék alatti, ugyanakkor ha feltételezzük, hogy más országokban nagyjából hasonló az arány a felismert és a felismerés nélküli tüdőrákos esetek között, valamint számításba vesszük, hogy más országokban a  nagyságrendileg kisebb arányú boncolás miatt az esetszám is kisebb, a listavezető helyről a 9-re, Litvániával azonos szintre csúszunk vissza az európai halálozás listán - elemezte az adatokat holnapi Rákellenes Világnap alkalomból rendezett háttérbeszélgetésen Polányi Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetője.

Kapcsolódó

Nagyot javult az ötéves túlélés

A főleg a dohányzás és a légszennyezés számlája írt betegség az egyik leghalálosabb rákfajta, mindössze a betegek 18 százaléka éli túl öt évvel a diagnózist, azonban ezzel az aránnyal már a nemzetközi középmezőnyhöz tartozunk, Franciaország, Írország, Dánia, Belgium és Hollandia is nagyjából hasonló túlélési mutatót produkál - mondta Polányi, hozzátéve, hogy az MSD negyvenkétezer beteg adatát elemző kutatásának eredménye szerint 2011-19 között az ötéves túlélés mintegy 70 százalékkal javult. 

Elemzésük szerint 2011-16 között a férfiak körében enyhén csökkent, a nők között viszont nőtt a tüdőrák előfordulása. A férfiaknál inkább a dohányzás, a nőknél a légszennyezettség  a fő ok. Regionálisan a férfiak tüdőrákos esetszáma és halálozása Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön kiugróan rossz, a nők esetében Közép-Magyarország emelkedik ki a térségek közül.

2011-16 között a műthető, 2., 3. stádiumban felfedezett betegek 64 százaléka volt életben a diagnózis után 5 évvel, a későn, a 4. stádiumban diagnosztizált, már csak kemoterápiával gyógyíthatók kevesebb mint 8 százaléka élte túl az 5 évet.

A hatékony terápiaválasztáshoz idő kell

A hatalmas betegadaton végzett reptrospektív vizsgálatból kiderült, hogy a kutatók percepcióival ellentétben a betegség felfedezése és a terápia megkezdése között eltelt idő hossza és a túlélés között nincs egyértelmű kapcsolat. Polányi szavai szerint egy gyors, összecsapott terápiaválasztás nem biztos, hogy pozitív a túlélés szempontjából, ugyanakkor egy időigényes mutációanalízis után hatékonyabb lehet a szerválasztás, főleg a személyre szabott gyógyítás előretörésével.

Mindenesetre a tüdőrákban elhunytak 14 százaléka, akiknél csak a boncolásnál derült ki a halál oka, esélyt sem kaptak a túlélésre  - mondta  Polányi Zoltán, ezért szerinte érdemes lenne 55 éves kortól alacsony dózisú CT szűrőprogramot indítani.

Széles körű elemzésük szerint a felfedezetlen tüdőrákban elhunyt betegek rendszeresen jártak háziorvoshoz és specialistákhoz is a halálukat megelőző két évben, rtg és CT vizsgálaton is megjelentek, utóbbin azonban minden bizonnyal már olyan állapotban, amikor nem lehetett beavatkozni a folyamatba, az állapotuk a hivatalos diagnózishoz szükséges szöveti mintavételt sem engedte meg. A röntgen pedig nem alkalmas a daganat műthető stádiumban való kimutatására, amikor a felvételen már látható a tumor, késő beavatkozni  - hangsúlyozza a szakember, kiemelve az időben elvégzett alacsony dózisú CT-szűrés és a megfelelő felvilágosítás jelentőségét.

Az esetszám járvány miatti visszaeséséről egyelőre elemzik az adatokat, ezzel kapcsolatban Polányi Zoltán csak annyit jegyzett meg, látható, hogy kevesebb esetet diagnosztizáltak, a diagnosztizált betegeknél azonban nincs visszaesés a túlélésben, ami szerinte az ellátórendszer profi hozzáállásáról tanúskodik.

Rák diagnózisban elhunytak száma 2019-ben

  • tüdőrák: 8447 fő, ebből 1401 csak boncolásnál derült ki
  • vastagbélrák: 3213 fő
  • emlőrák: 2174 fő 
  • hasnyálmirigyrák: 2119 fő
  • végbélrák: 1720 fő
  • gyomorrák: 1331 fő
  • prosztatarák: 1319 fő
  • fej-nyakrák: 1311 fő
  • hólyagrák: 1033 fő
  • májrák: 859 fő.