Nézzük először, hogy miért olyan bonyolult a helyzet. Egészségügyi ellátás kétféle jogon jár, a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) ötféle lámpaszínnel jelzi a különböző állapotokat, a NAV-tól érkező jelzés alapján, a taj-szám pedig lehet érvényes vagy érvénytelen. A lámpaszínt a NAV-tól érkezett  jelzés alapján változtatja a NEAK, a járulékfizetések nyilvántartása, azzal kapcsolatban bármilyen feladat ugyanis 1999 óta elkerült onnan.

Egészségügyi (természetbeni és pénzügyi) ellátás járhat a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot szabályozó törvény Tbj. 5. paragrafusa szerinti jogviszony, és természetbeni ellátás a 16. paragrafus szerinti jogosultság alapján. Az 5. paragrafus szerinti jogosultság a munkaviszonyban állókat, a munkáltatók befizetései után illeti meg, a Tbj. 16. paragrafusának hatálya az egyetemi hallgatókra, nyugdíjasokra, gyesen lévőkre vonatkozik, akik után a központi költségvetés fizeti a járulékot. Rajtuk kívül ide sorolták a havi 7500 forintos kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékra bejelentkezetteket is.  Ahhoz, hogy a Tbj 16. paragrafusának hatálya alá tartozók lámpája is zölden világítson, a jogosultság hivatalos bejelentése mellett állandó lakóhely is szükséges.

Színek szerint

A lámpaszínek a következőképpen néznek ki. Ha a jogviszony rendezetlen, és a taj-szám érvényes, a lámpa piros. Barna és kék lámpa érvénytelen taj-számot jelent, a sárga pedig - főszabály szerint - korlátozott jogosultságot.

A jelenlegi rendszerben zöld és piros - érvényes taj szám -  lámpánál megkapjuk az ellátást térítésmentesen, pirosnál e mellé jár egy értesítő a jogviszony rendezetlenségéről. Barna és kék taj-számnál pedig fizetni kell az ellátásért.

Barna lámpája lehet az elhunytnak, illetve annak, aki külföldön telepedett le, ezt hivatalosan bejelentette, megszüntette valamennyi magyarországi lakó és tartózkodási helyét, nem rendelkezik magyar lakcímmel. Kék a lámpája a külföldön, EGT tagállamban, Svájcban, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alatti államban biztosítottnak. Sárga a lámpája annak a maximum félezer, túlnyomórészt harmadik országbeli embernek, aki megállapodást köt és ez alapján a mindenkori minimálbér felét vagy 30 százalékát fizeti, nem köt privát biztosítást, hanem a 24 hónap elteltét követően a kötelező egészségbiztosítás hatálya alá tartozik. Ha ezt előre kifizeti, akkor azonnal, de csak korlátozott ellátásokra, jogosulttá válik.

A teljes körű természetbeni ellátásra való jogosultsághoz magyarországi lakcímre van szükség, ezzel jelentkezik be a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre (most havi 7500, az emelés után 7750 forint) mintegy 300 ezer ember. A gyakorlatban azonban a bejelentkezést követően sokan abbahagyják a járulék fizetését, de amíg a NAV erről nem küld üzenetet a NEAK-nak, a lámpa zöld marad.

A köztes idő nagy bukó

Az új rendszerhez olyan informatikára van szükség, amelyben a NEAK is látja, hogy az egyéni járulékfizetésre bejelentkezett, zöld lámpával rendelkező, mintegy 300 ezer fő járulékfizetése rendezett-e.

Az új Tb-törvény elfogadásával és hatályosulásával július 1-től a NAV ellenőrzi a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékra bejelentkezőket, s három egymást követő hónap elmaradt járulékfizetése után figyelmeztet, majd ha a jogosultság továbbra is rendezetlen, jelzést küld a NEAK-nak - ahol ez alapján barnítják a lámpaszínt, azaz érvénytelenítik a taj-számot, ami az orvosnál azonnali fizetési kötelezettséget jelent.

Visszazöldítésre csak az elmaradt járulékfizetés pótlása után van lehetőség, azonban az előterjesztés indoklásából nem derül, hogy zajlik majd ez a folyamat.

Az viszont biztosnak tűnik, hogy a barnítás idején igénybe vett és kifizetett ellátás árát a beteg mindenképpen bukja, ezt a pénzt az utólagos járulékfizetést követően sem kapja vissza, ami jelentős változás az eddigiekhez képest.

Eddig a piros lámpás ellátást a NEAK hivatalból továbbította a NAV-nak, ahol egy vizsgálatot követően, saját hatósági eljárás keretében maximum 5 évre visszamenőleg kötelezhették az illetőt az elmaradt járulék befizetésére.

A nehéz helyzetben lévők számára menekülő út, ha kezdeményezik a lakóhely szerinti járási hivatalnál a szociális rászorultság megállapítását, s akit a kormányhivatal ezen a jogcímen bejelent, annak egy évig zöld marad a lámpája.

Elméletben a lámpabarnítás azokat nem érinti, akik után a munkáltató nem fizeti a járulékot.

Az egyéni járulékfizetésre bejelentkezett 300 ezer fő mellett  további mintegy 300 ezer lehet az olyan magyar állampolgárok száma, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, de be sem jelentkeztek egyéni járulékfizetésre. A szakzsargonban leginkább őket emlegetik potyautasokként.

Közülük sokan külföldre távoztak, de ezt nem jelentették be hivatalosan a NEAK-nak, vagy itthon dolgoznak, de feketén, szociálisan rászorulók, de nem tudnak róla, hogy ezt elismertetve, hivatalos jogosultságot szerezhetnének. Ez a kör most piros lámpa mellett, de teljes körű természetbeni egészségügyi ellátást vehet igénybe.

Lakcím nélkül nem jár?

További sok tízezer olyan magyar állampolgár van, aki ugyan a Tbj16. paragrafusa alapján rendelkezik jogviszonnyal - gyeses, nyugdíjas, - de önhibáján kívül, állandó lakóhely híján, csak tartózkodási hellyel bírva, tb szempontból külföldinek minősül.

Hivatalosan az ő lámpaszínűk érvénytelen, azonban főszabály szerint jelenleg a Magyarországon élő, itt született magyar állampolgárok, ha lakóhely nélküliek, lámpaszínét a NEAK eltéríti, így piros lámpa mellett hozzáférnek a természetbeni ellátáshoz. Az exlex állapot rendezése érdekében ugyan már az alapjogi biztos is javaslatot fogalmazott meg, de egyelőre nem történt változás, a javaslatból pedig nem derül ki, hogy ezt a kört hogyan érint a szigorítás.

Szorít az idő

A július 1-re való átállást a jogosultságokat illető bizonytalanságok mellett a rendelkezésre álló idő elégtelensége is nehezíti. A fejlesztéshez szükséges részletek még nem ismertek, csak az az alapelvárás, hogy a NEAK beállíthassa a jogosultságot a NAV jelzése alapján. Ennek a működését az éles üzem előtt mindenképpen tesztelni kell majd.

Nyilvánvalóan szükség lesz az érintett szervezetek, de főképpen az érintett állampolgárok felkészülésére, azonban konkrét iránymutatás nélkül (az előterjesztés e téren hiányos) egyelőre nincs miről beszélni. A közbeszerzési törvénynek való megfelelés várhatóan tovább növeli az időszükségletet, miközben július 1-től már az új rendszernek kellene működni. Egyelőre azonban úgy tudjuk, sem az azt működtetők, sem a kapcsolódó jogszabályi környezet, sem az érintettek nincsenek erre felkészülve.