Megszavazták a Parlamentben az új egészségügyi reformot, a képviselők közül 136-an szavaztak igennel, 56-an nemmel és egy képviselő tartózkodott.

A Takács Péter nevével fémjelzett törvény főbb elemei közé tartozik:

  • a praxiskörzetek állami meghatározása,
  • az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepének bővítése,
  • valamint a szakápolási rendszer átalakítása,
  • és egy új egészségügyi szolgáltató tér is létrejön, az ehhez szükséges szoftverfejlesztésre szintén kitér a javaslat, amelyben a járóbeteg és fekvőbetegellátást érintő pontok is szerepelnek.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem ért egyet az egészségügyi törvény egyes pontjainak módosításával.

Az orvosi kamara szerint a reformterv néhány eleme az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását is veszélyezteti.

A MOK a napokban egy rendkívüli felmérést indított azzal kapcsolatban, hogy az orvosok milyen egységes fellépés mellett döntenek, akkor ha a parlamentben rábólintanak a Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár által összeállított javaslatokra. 

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara négy levelet írt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak, amiben többek között a szakdolgozók új bértáblájának részleteit szeretnék megismerni. De rákérdeztek arra is, hogy mi lesz azokkal az 1200 fő alatti praxisokkal, melyeket ki ki akarják vezetni, valamint indokoltnak tartják az alapellátásban az ápolói mentorrendszer bevezetését is. Az alapellátás ügyeleti rendszerével kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki Balogh Zoltán a MESZK elnöke. A fekvőbeteg szakellátás átalakítása kapcsán is azt írték, hogy széles körű társadalmi konszezusra lenne szükség.

Aggályos terület a munkavégzés helyének a teljes vármegyére való lehetséges kiterjesztése

 

- ezt már Soós Adrianna a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke írta Takács Péternek címzett levelében.

A szakszervezet szerint a szektorban 85 százalékban nők dolgoznak ez nagyon megnehezítheti a munkavállalók családi és munkafeladatainak összeegyeztetését. Többek között a FESZ is azt is írta, hogy kíváncsiak a szakdolgozói bértábla konkrétumaira, valamint  indokoltnak tartják a teljesítmények erősebb ösztönzését, azonban az alapbérek visszavonását aggályosnak, a Munka Törvénykönyv szabályaival ellentétesnek tartják.

Aránytalanságok vannak az alapellátásban

Statisztikai adatok szerint a 6350 alapellátó praxis közel tíz százaléka betöltetlen, ez az arány a vegyes praxisoknál 50 százalékos.

A területi eltérések jelentősek, míg például Baranyában egy praxishoz 1250 beteg tartozik, addig ez Pest megyében 2715.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkár még kedden a Parlamentben azt mondta: a javaslat a korszerű és hatékonyabb betegellátást szolgálja. Az indítványnak két fontos szempontja van, a betegbiztonság és a betegérdek. Kiemelte, hogy már az előkészítő munka során számos alkalommal konzultáltak a Magyar Orvosi Kamarával (MOK).

Hozzátette, hogy a MOK javaslatai közül egyet teljes mértékben, egyet pedig részben tudnak támogatni. Két indítványt a jogszabályok, többek között a Munkatörvénykönyve megfelelően rendeznek, két kamarai indítványt pedig nem tud támogatni az előterjesztő - emelte ki.

Az államtitkár bejelentette, hogy a minősítésekre vonatkozó elképzeléseket még ezen a héten el fogja küldeni az orvosi kamarának. Kitért arra is, hogy első körben legfeljebb 2800 ágyra terjedhetnek ki a változtatások, ez a szakápolási ágyaknak kevesebb, mint a fele. És kiemelte: egyelőre nincs még kormánydöntés arról, hogy megtörténik-e a szakrendelők állami tulajdonba vétele.