Készek vagyunk a sztrájkra, írta Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). A szakdolgozók, ápolók érdekeit képviselő szakszervezet sztrájktárgyalást és kollektív vitát kezdeményez. 

A kormányfőnek küldött levélében hat pontból álló követeléseiket fogalmazták meg az ápolók: ezek többek között tartalmaznak egy azonnali 32-55 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az azonnali béremeléssel a szakdolgozói átlagbér érje el az orvosi átlagbér 37 százalékát, a béremelés második lépcsőjében 2024. január 1-étől pedig érje el az orvosbér 45 százalékát. Maradjanak meg a pótlékok, bérkiegészítések, valamint a 20 százalékos bércsökkentésre csak kivételes esetben a munkavállalói képviselők véleményét is figyelembe véve kerülhessen sor.

Az ápolók nem tudnak tovább várni

A FESZ azt írta: a munkavállalók képviselői úgy döntöttek, hogy nem fogadják el, hogy a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók bérét 2023. január 1-től nem emelték meg. Saját felmérésük szerint az ápolók  megélhetési válsággal küzdenek. A közvélemény-kutatásukat kétezer munkavállaló töltötte ki, a válaszadók 72 százaléka azt írta, hogy korlátoznia kellett az élelmiszerfogyasztását, és sokan a gyermekeiknek sem tudják megvenni a szükséges élelmet, ruhát.

A felmérésünkben résztvevők válaszaiból az derül ki, hogy több mint 80 százalékuknak harmadával vagy annál nagyobb mértékben nőttek a kiadásai az elmúlt időszakban, és a várható magas infláció miatt egyre súlyosabb megélhetési válságba kerülnek.

A válaszadók harmada a pályaelhagyást fontolgatja, minden ötödik válaszadó külföldi munkavállalásra készül.

A Népszava egyébként úgy tudja, hogy a Cser Ágnes nevével fémjelzett egészségügyi szakszervezet is kezdeményezte a korábbi sztrájktárgyalások felélesztését. A lapnak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke írásban azt válaszolta: a sztrájktárgyalást 2020. március 16-án a Covid-19 pandémia miatt felfüggesztették, de most kérik a folytatását a miniszterelnöktől és a belügyminisztertől.

A MESZK már bejutott Takács Péterhez

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara még decemberben írta azt, hogy elfogadhatatlan számukra, hogy 2023. január 1-től nem valósul meg a szakdolgozók esetében a várt béremelés.

Méltatlan, hogy emiatt az orvosi-szakdolgozói bérarány 21 százalékra csökken. Mindezek újabb bérfeszültséget generálnak, tovább rontják az egészségügyben tapasztalható belső elégedetlenséget és a szakdolgozók megélhetési helyzetét.

 

Közben a MESZK képviselőit január 18-án fogadta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, a tárgyalás során megállapodtak arról, hogy azonos százalékos arányú béremelés illeti meg 2023-ban az egészségügyi terület szakdolgozóit, de még a mértéke nem ismert. Valamint arról is, hogy a 2024. évi béremelés kapcsán konstruktív egyeztetéseken, az államtitkársággal közösen dolgozzák majd ki a munkaterhelés és a kockázati tényezők figyelembevételével alkalmazható differenciált béremelés alapjait.

De Balogh Zoltán, a MESZK elnöke úgy fogalmazott,

arról nem kaptak információt, hogy az idei évi béremelést januárig visszamenőleg megkapják-e.

Csak nyáron jön az első béremelés

Tavaly decemberben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az MTI-nek azt mondta: az ápolók béremelése két lépcsőben zajlik majd. Első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a szakdolgozói béremelésről az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a 14 hónapon belül végrehajtott emelés a legnagyobb mértékű lesz a rendszerváltás óta, és ezzel az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt is elfogadta, hogy a jövőben összekötik az orvosi és a szakdolgozói béreket, azaz csak együtt lehet majd emelni, így megmarad ez az arány a fizetések között. Az államtitkár abban bízik, hogy a béremelés megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében, ahogy a bérrendezés az orvosok külföldre költözését is megfékezte.

A MOK rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze

Február 4-ére hirdetett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke Kincses Gyula országos küldöttközgyűlést (OKGY), ahol arról döntenek majd a küldöttek, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetnek be a szakmai és egzisztenciális érdekeik megvédése miatt.

A kamara előzetes felmérése szerint az orvostársadalom részéről jelentős és egységes hajlandóság van arra, hogy az önként vállalt ügyeleteket felmondják, valamint a szerződéseiket letétbe helyezzék.

Még csak pár hét telt el az idei évből, de máris a következőket tapasztalják:

  • a fekvőbeteg ellátásban dolgozó kollégáktól a megyei kórházhoz csatolás után a korábbi pótlékokat elvonták,
  • a kórházátalakítás után az új intézményben a besorolási illetmény alacsonyabb lett,
  • másokkal a statim átvezénylést lehetővé tévő szerződésmódosítást íratnak alá,
  • nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül.

Tekintettel arra, hogy az irányítás központosított lett, ezek a hatások várhatóan mindenhol megjelennek majd - írja levelében Kincses Gyula.