A Köztársasági Elnöki Hivatal által szerdán kiadott közleménye szerint Áder János elrendelte az az orvosi béremelést is tartalmazó egészségügyi törvény kihirdetését. A közlemény szerint az államfő úgy vélte: a törvénnyel szemben megalapozott alkotmányos kifogás nem támasztható, a még nyitott kérdésekre a végrehajtási rendeletek - a törvény hatályba lépéséig - választ adhatnak.
Áder János emlékeztetett: az Országgyűlés 2020. október 6-án fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, ami az egészségügyi dolgozók, orvosok munkavégzésének feltételeit, munkájuk megbecsülését és az egészségügyi tevékenység több területét érinti. Az előterjesztés a Magyar Orvosi Kamara és a kormány közötti megállapodás révén került a parlament elé, a törvényt az Országgyűlés kivételes eljárásban minden ellenzéki párt támogatásával egyhangúlag fogadta el. A döntés ritkán tapasztalható szakmai, politikai, szakbizottsági konszenzussal született meg - állapította meg Áder.
Az orvosok nem egészen így látják
A példa nélküli gyorsasággal és parlamenti támogatással elfogadott orvosi béremelésről és a hálapénz kivezetéséről is szóló törvény azonban a köztársasági elnök közleményében írtakkal szemben elég nagy felzúdulást váltott ki az orvostársadalomban. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a törvény beterjesztésének módja váltott ki komoly ellenállást az orvostársasalomban, arról ugyanis nem tudtak, illetve az, hogy nem volt hivatalos idejük a törvény véleményezésére. Továbbá kifogásolták, hogy akár két évre ki lehet rendelni az orvosokat.
Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) is írt levelet Ádernek azt kérve a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A négy orvosképző egyetem szakszervezeteit tömörítő OSZSZ úgy vélte, az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alaptörvény-ellenes egyrészt azért, mert sérti a szabad munkavállalás és vállalkozás jogát, másrészt megtiltja, hogy munkavállalók és érdekképviseleteik megállapodjanak a munkáltatóval. Felhívták az államfő figyelmét arra is, hogy az alaptörvényben szerepel, hogy a munkaadók és munkavállalók megegyezhetnek és kollektív szerződést köthetnek, ezért véleményük szerint az egészségügyi szolgálati törvény olyan súlyosan sérti a magyar munkavállalók alapjogait, amire régen nem volt példa.
Korábban a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek is azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt.