Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta A veszélyhelyzet megszüntetéséről és A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. (Az utóbbi az indokolással együtt 246 oldalas dokumentum.)

"A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét" - hívják fel a figyelmet közös közleményben civil jogvédő szervezetek, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország.

Kapcsolódó

A kormány felhívást intéz saját magához

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvénytervezet jól szemlélteti, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya. A javaslat ugyanis, amely szerint az Országgyűlésnek fel kell hívnia a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, magától a kormánytól érkezik - írják a közleményben.

A javaslat indoklása szerint a különleges jogrendet, a veszélyhelyzetet az alkotmányos előírásoknak megfelelően a kormány szünteti meg az Alaptörvény alapján. (A kormány korábbi bejelentése szerint június 20-ával szüntetnék meg a veszélyhelyzetet.) A rendeleti kormányzást lehetővé tevő felhatalmazási törvény pedig a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti, ám ennek határidejét Orbán Viktor miniszterelnök "annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg". Pontos határidő nem szerepel a jogszabályban.

Nem csak katasztrófavédelmi okból alkothatnak rendeletet

"A katasztrófavédelmi törvénynek - a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát átmentő - módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen - a katasztrófavédelmi törvényben - szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát" - írják a jogvédők.

Egészségügyi okból "válsághelyzetet" rendelhet el a kormány

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat szerint az országos tiszti főorvos javaslatára - miniszteri előterjesztés után - egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el a kormány, ennek elfogadásával nem lenne szükség parlamenti felhatalmazásra a féléves rendeleti kormányzáshoz - írta meg elsőként a hvg.hu. Az egészségügyi válsághelyzetet hat hónapra rendelheti el a kormány, de azt meg is hosszabbíthatja.

Egészségügyi válsághelyzet rendelhetnek el a törvényjavaslat szerint

  • nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély esetén,
  • olyan esemény esetén, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja,
  • olyan körülmény kialakulása esetén, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

A jogvédők szerint a törvényjavaslat "az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül."

Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés: ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek - állapították meg a jogvédő szervezetek.