A kamara reprezentatív mintán végzett felmérése szerint az orvosok többsége olyan ügyeleti díjat szeretne, mely differenciált a területi progresszivitás és a szakterületekre jellemző terhelés alapján, ugyanakkor az adott intézményen belül - hasonló ügyeleti munkavégzés mellett - nem teremt kiugró különbségeket életkor szerint.
Mindemellett a többség által kifejezett, alapvető kívánság volt, hogy az ügyeleti óradíjak ne lehessenek a hétköznapi normál munkaidőben végzett órabérnél alacsonyabbak - olvasható a MOK honlapján közzétett állásfoglalásban.
A köztestület elnökségének véleménye szerint egyszerűbb, átlátható, intézményi szinten egységesen alkalmazott, a kollégák számára tervezhető bevételt teremtő ügyeleti díjazásra van szükség.
Az ügyeletben töltött idő egyetlen szakaszának a díjazása sem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj - írják.
Javaslatuk szerint egységesíteni kell a rendes munkaidő terhére teljesített órák elszámolását és az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidő elszámolásának kérdését. Az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet - hangsúlyozza a MOK elnöksége, hozzátéve, hogy az ügyelet díjazásának óradíját nem elsősorban a szolgálati időhöz kell kötni, hanem az ellátott feladathoz.
A javaslatok szellemében megállapított ügyeleti alapdíjat korrigálnák az ügyeletben betöltött pozícióval, a munkavégzés időpontjával, az ügyelet jellegével, a jellemző ügyeleti terheléssel, a pogresszivitási szinttel és az ügyeleti feladatok jellegéve, valamint a végzett munka munkajogi besorolásával.
Szükségesnek tartják, hogy az OKFŐ engedélyezze a munkáltatói döntést is a hiányszakmák problémájának kezelésére.
Egyszerűen kalkulálható lenne
A kamara elnöksége szerint javaslatuk alapján EU direktívákkal harmonizáló egyszerű mátrix rendszer hozható létre, amellyel könnyen átlátható és kalkulálható a tényleges ügyeleti díj. A díj számítása során a különböző szorzók összeadódnak (pl. ügyeletvezető magas progresszivitási szinten, terhelt hiányszakmában, hétvégén az önként vállalt túlmunka terhére)
Mindemellett rögzítik azt is, hogy az ügyeletben és műszakban hasonló terhelés mellett ne legyen lényeges különbség az elérhető összjövedelemben, hogy az intézményvezetést szakmai és ne pénzügyi szempontok vezessék az ellátásszervezésben.
Hangsúlyozzák továbbá, hogy egységes és tisztességes díjazás esetén a külső vállalkozó ügyeletesek díja nem lehet magasabb, mint a munkatársak ügyeleti díjának bérköltsége, valamint ha a készenlétes ügyeletest behívták, az az ügyelet teljes értékű ügyeletként számítódjon el.
A hétvégi pihenőnapok és az ünnepnapok díjazásában álláspontjuk szerint nem szükséges különbséget tenni.
Az ügyeleti díjak értéktartósága, az emelkedő fizetésekkel való együttmozgása érdekében az ügyelet alapdíját a mindenkori fizetések egy sávjához (minimum a 16-20 éves gyakorlati időhöz tartozó alapbérből számolt órabérhez) rögzítenék.
Azon ritka esetekben, ha a fenti alap ügyleti órabér és az összeadódó pótlékok mátrixa alapján számolt ügyleti óradíj az orvos alapbéréből számolt órabér alá esne (idős orvos kötelezhető csendes ügyelete kis kórházban, hétköznap), az ügyeleti óradíj helyett az alapbérből számolt órabér fizetendő az ügyeleti órákra is - olvasható a javaslatban.
Négy hónapja egyeztetnek
Végül megemlítik, hogy a MOK 4 hónapja egyeztet a rendszer átalakításáról az Országos Kórházi Főigazgatósággal, s ennek során a legtöbb elvben egyetértés mutatkozott, az alapösszegről, a díj szerkezetéről, illetve az intézmények, osztályok, szakterületek pótlékok szempontjából való konkrét besorolásról még nem született döntés, erről írott ajánlatot, tájékoztatást eddig nem kaptak.
A kamara változatlanul nyitott a tárgyalásra, de az ügyeleti rendszer működtethetősége, a feszültségek mielőbbi oldása érdekében szükség lenne az ügyeleti rendszer és díjazás mihamarabbi megújítására, az ehhez szükséges kormányzati döntések megszületésére. - olvasható a közleményben.