A kormány szombaton bejelentette, hogy a nem magán tulajdonban lévő autók – a taxik kivéltelével – nem tankolhatnak a 480 forintos kedvezményes áron. A lépéssel az Orbán Viktor vezette kabinet egy üzemanyag-ellátási válság elejét akarja venni, mivel az OMV schwechati finomítója – ahonnan a magyar dízelimport egyhatoda, egyötöde származott – már nyár eleje óta áll egy baleset miatt, míg a százhalombattai Dunai Finomítót most a Mol állítja le, ahogy azt Hernádi Zsolt bejelentette. Mindez azt jelenti, hogy az importproblémák miatt jelentősen kevesebb üzemanyag jut Magyarországra. A kormány döntése a tervek szerint visszafogja majd a keresletet.

Viszont Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint hiába lesz kevesebb autós számára elérhető a 480 literes literenkénti hatósági ár, „érdemben nem változik a nyomás az üzemanyag-ellátáson”.

Az Indexnek nyilatkozva azt is elmondta, hogy úgy látja, a piaci szereplők az áraikban és a szolgáltatási díjaikban hárítják tovább a megemelkedett költségeket a fogyasztókra. Vagyis még összességében káros inflációs mellékhatása is lehet az intézkedésnek.

Szerintem nem lehet elkülöníteni a piaci és a hatósági áras termékek beszerzését. Hatósági áron pedig nem lehet importálni. Így nem csökken az ellátási nyomás, és az állami tartalékokat is megnyitják. Egy tervezett leállás esetén a finomítók puffert készleteznek, de a Mol most nem tartalékolt, mert az egész piac ellátásának feladata rászakadt

– nyilatkozta az Indexnek Egri Gábor. a Mol most mindenképpen nyert az intézkedéssel, hiszen növekednek a bevételei.

Szerinte két nyertese van a hatósági áras tankolásnak: a Mol, amelynek növekedtek a bevételei, valamint az államháztartás is az áfabevételek miatt. A vesztesek egyértelműen a kis, független kutak, amelyek esetében a Mol a kiszolgálási hányadot 66 százalékról lecsökkentette 50 százalékra.

Egri kiemelte, hogy a közép-európai régióban jelenleg ötből három finomító áll. Emiatt szerinte heteken belül alapvető üzemanyag-, elsősorban gázolajhiány lehet Magyarországon. Úgy látja, hogy Európán belül is itt a legnagyobb az esélye egy ellátási válságnak. 

Itt a zöldenergiás megújulás forradalma

Egri Gábor szerint a válság új lehetőséget is jelent: Európában és a világon is kapacitási problémák vannak az olajkitermelésben és az olajfinomításban is, valamint az energiafelhasználás is nő, ami új lehetőséget teremt a megújulóenergia-források kihasználására.

Mivel a járvány alatt beruházások maradtak el a kőolajiparban, de a zöldenergiás termelés sem kapott elég nagy lendületet, ezért az elkövetkező években Egri Gábor szerint velünk maradnak a magas energiaárak. Ugyanakkor úgy látja, a megújulók át tudják venni a vezető szerepet az energiamixben, ha pedig ez megtörténik, esnek az energiaköltségek is, így egy ötpontos javaslatcsomagot dolgozott ki:

 

  1. vízi energia: itt szerinte a bős–nagymarosi vízlépcső kérdését kell újra gondolni;
  2. biomassza: itt eddig nem sok eredmény tapasztalható Egri Gábor szerint;
  3. geotermikus energia: itt óriási lehetőségeink vannak és nagyon kedvezők a feltételek Magyarországon;
  4. napenergia: országunkban húsz százalékkal több a napfénybesugárzás, mint például Németországban;
  5. végül a szélenergiát említette, amiben szerinte jelentős kihasználatlan lehetőségek vannak.