Lattmann Tamás nemzetközi jogász egy eddig fel nem merült, lehetséges problémára világított rá a lex CEU kapcsán.

Semjén Zsolt a felsőoktatási törvény módosítását szerette volna, ha sürgősségi eljárásban tárgyalják. Ehhez 2017. április 3-án indítványt nyújtott be a kormány nevében Kövér László házelnöknek, hogy a rendszerben levő módosító zárószavazását már másnap megejthessék. Az indítványt Budapesten írta alá - legalábbis papíron - írja az Átlátszó Oktatás.

Semjén Zsolt valójában az országban sem tartózkodott aznap. A miniszterelnök-helyettes épp Teheránban, Irán fővárosában tárgyalt iráni kormányzati szereplőkkel egy atomreaktor építésének tárgyában.

A folyamatban tehát valaki, valahol elkövethetett egy közokirat-hamisítást, ami a hatályos Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény, és hivatalos személy elkövető esetében egy és öt év közötti szabadságvesztéssel jár.

Felvetődik a kérdés, hogy a közokirat-hamitás érintheti-e a törvény érvényességét - ha igen, akkor egy olyan banánhéjon csúszhat el a lex CEU, amit vélhetően nem először alkalmaztak mindenkori kormányzati kistisztviselők.

Így látja a Miniszterelnökség

A Miniszterelnökség péntek délben reagált az Indexnek az ügyben. Eszerint az ügyiratot Semjén Zsolt "2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki."A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írta a Miniszterelnökség. Vagyis Semjén pénteken írta alá a dokumentumot, de a benyújtás napját tüntették fel, amikor már nem volt itthon.