Hosszú idő után szeptemberben először produkált szerény többletet az államháztartás, az NGM végleges adatai szerint 12 milliárd forinttal meghaladták a havi bevételek a kiadásokat. Szeptember végén 949 milliárd forintra csökkent a hiány, ami az eredetileg elfogadott 879,8 milliárdos hiánycél 107 százaléka. Azonban az elmúlt hetekben a parlament elfogadta az idei költségvetés hetedik módosítását, amely az az év végi hiányt 1050 milliárd forintra emelte - így viszont egy csapásra 90,3 százalékra csökkent az időarányos deficit. Az NGM most kiadott közleményéből kiderül, hogy az év hátralevő két hónapjában bizton a bűvös GDP arányos három százalék alatt tartják a hiányt, sőt NGM helyettes államtitkára Banai Péter Benő szerint az eredetileg kitűzött 2,7 százalékos GDP arányos hiánycél is elérhető.
Befizették a bankok az extra sarcot
A szeptemberi hónap az elmúlt években változóan alakult vagy kisebb hiány, vagy kisebb többlet alakult ki - ez így történt is tavaly is. Idén szeptemberben jelentősen megugrottak a társasági adóbevételek, az áfa-befizetések.Idén szeptemberben azonban a bankok külön tranzakciós illetékbefizetésre kötelezték, így egyetlen hónapban 42,2 milliárd folyt be ezen a címen a bankoktól, miközben az első nyolc hónapban 96,7 milliárd forint. Könnyen belátható, hogy ezen külön banki adósarc nélkül a szeptemberi nem többlet helyett hiány lett volna.
A különadók eltérően alakultak: a banki különadóból az első kilenc hónapban 102,2 milliárd forint folyt be, ami 62 milliárd forinttal magasabb a tavalyi teljesítésnél. Az ugrás oka, hogy tavaly a végtörlesztéshez kapcsolódóan a bankok adókedvezményt kaptak veszteségeik kompenzálásra, amire idén értelemszerűen nem került sor. Az első kilenchavi adatok alapján, akár teljesülhet az év végig az előírt 144 milliárdos bevételt. A közműadóról ugyanezen már nem mondható el, ugyanis azt márciusban és szeptemberben kellett fizetniük az érintett cégeknek - így az eddig befolyt 51,5 milliárd forint az éves bevételnek tekinthető, amely némileg elmarad az eredetileg becsült 60 milliárd forinttól.
Az áfabevételeknél is elmaradásban van a kincstár - itt sem várható érdemi változás: szeptember végéig 2051 milliárd forint folyt be - ami 52 milliárd forinttal rövidebb a tavalyi bevételnél, ugyanis egyetlen fillére sem folyt és várhatóan nem is folyik be az év végéig - a gazdaság fehérítésből, az online kasszák beállításából amiből csak idénre 90 milliárd forintos többletet tervezetek. A jövedéki adóknál is elmaradásban van az élet a tervektől, mind az idei időarányosat tekintve, mind a tavalyi szeptemberi tényadatot - az adóbevétel csökkenés az alacsonyabb benzinkúti forgalommal magyarázza a tárca, valamint a dohányzási szokások változásával - igaz ez utóbbi inkább következménye a nemzeti trafikok indulásának.
Megugró kiadások
A költségvetési szervek kiadásai az első kilenc hónapban 2699,1 milliárd forintra rúgtak, ami a tavalyi költés 130,8 százaléka. A növekedés jelentős, ugyanakkor a tavalyi szinttel egy az egyben nem vethető össze, hisz az önkormányzatok átvet jelentős közalkalmazotti kört (pedagógusok, egészségügyi dolgozók) bérét is itt számolják el. Ráadásul szeptemberben fizették az átalakított pedagógusbéreket. Összességében az első kilenc hónapban a költségvetés 401,3 milliárd forinttal magasabb bruttó bértömeget fizetett ki, mint egy évvel korábban.
Hasonlóan gyorsan, 25 százalékkal nőttek a minisztériumi fejezeti kiadások, az 1817,1 milliárdos kiadásból 1202,5 milliárdot fedeztek az uniós programok - ez utóbbi 322 milliárd forinttal magasabb a tavalyi lehívásoknál - vagyis lényegesen felgyorsult az uniós pénzszivattyú.
Hatalmas veszteség az állami vagyonkezelésen
Az állami vagyonból az első kilenc hónapban 64,1 milliárd forintos bevétele keletkezett az államnak - ebből 42,5 milliárd volt az osztalékbevétel. Az 64,1 milliárd forintos bevétellel szemben 113,9 milliárdos vagyongazdálkodási kiadás áll; a kiadások között az egyik legnagyobb tétel az e-útdíjbevezetése, amire 30,9 milliárdot költöttek. Nem itt számolják el az e-útdíjbevételeket, amely csak az első három hónapban 46 milliárdos bevételt hozott, vagyis már idén nullszaldósra jöhet ki az e-útdíj projekt. Ingatlanberuházásokra 18,8 milliárdot fordított az állam. Szeptemberben fizették ki a Richter kötvények kamatát is - erre 10,9 milliárdot költött a vagyonkezelő.
Január-szeptember | Szeptember | Éves egyenleg | |
2001 | -235,3 | -32,7 | -454,9 |
2002 | -756,2 | -97,5 | -1616,2 |
2003 | -809,4 | -101,8 | -1054,3 |
2004 | -1186,0 | 20,0 | -1284,1 |
2005 | -1059,5 | -93,1 | -984,4 |
2006 | -1457,2 | -70,3 | -2056,4 |
2007 | -1147,1 | -164,8 | -1291,4 |
2008 | -731,0 | -57,8 | -910,6 |
2009 | -1059,2 | -145,7 | -924,9 |
2010 | -1089,1 | -7,7 | -869,8 |
2011 | -1570,6 | -26,0 | -1734,4 |
2012 | -545,8 | 13,7 | -576,2 |
2013 | -949,0 | 12,1 | -1050(-879,8) |
Forrás: NGM |