Az egyháztörvény a módosítás nyomán sem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget, és továbbra is olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével - véli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A Miniszterelnökséget vezető miniszter által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat teljesen új magyar egyházi szervezetrendszert építene ki, amivel a kormány le kívánja zárni azokat a vitákat, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán felmerültek.
A jogvédők szerint a legszélesebb körű előjogokkal járó bevett egyházi minőség továbbra is az országgyűlés döntésén múlna, pedig ezt a gyakorlatot korábban mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte. A módosítás pedig tovább erősítené a bevett egyházak közjogi pozícióját azzal, hogy a kormányzat törvényben szentesített, hosszútávú együttműködésben állapodhatna meg velük, de csak velük.
A törvénymódosítás egyik lényege, hogy a különböző egyházakat az állam nem elismerné, hanem csak nyilvántartásba venné. "Bármely vallási közösség (legalább 10 fős taglétszám esetén) vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat" - szerepel a dokumentumban. A következő kategória a nyilvántartásba vett egyház lesz, a bejegyzett egyházhoz már legalább 20 éves vallási egyesületként működés kell. Az egyházi szervezetrendszer csúcsán pedig a bevett egyházak lesznek. Magyarországon jelenleg 32 bevett egyház van, köztük a Magyar Katolikus Egyház és a Hit Gyülekezete, de a listán szerepel a Magyar Iszlám Közösség és a Gyémánt Út Buddhista Közösség is.
A TASZ szerint az állam semlegességét és az állam és az egyházak elválasztását egy olyan törvény garantálná, amely szerint a vallási közösségek azonos jogi státuszt élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú megállapodást. "A magyar kormányt láthatóan semmi sem tudja eltéríteni attól, még alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletek sem, hogy az egyházak jogi helyzetét diszkriminatívan szabályozza, és hitéleti tevékenységet támogasson az összes magyar adófizető pénzéből" - mondta Kaputa Júlia, a TASZ munkatársa.