Miután márciusban már Gál József, a Lehet más a Politika energiaügyi szakértőjének öt paksi bővítést blokkoló kérdését utasította el az NVB, kedden újabb hét, atomerőmű-építéssel kapcsolatos kérdés hitelesítését tagadták meg. Ellenben a múltkoriakkal, most egy kérdést még a választási szervezet vezetője, Patyi András is támogatott, ott a bizottság tagjainak többsége nem engedte a kezdeményezést.

Az első kérdés úgy szólt: "Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: Magyarország területén nem épülhet olyan síkvidéki vízerőmű vagy hegyvidéki szivattyús-tározós erőmű, amelyet - akár csak közvetve - a nukleáris alapú áramtermelés időszakos feleslegének kiegyensúlyozására használnának?" A kérdés Patyi szerint nem vonatkozott nemzetközi egyezményekre, és a villamosenergia-termelésről szóló törvény az Országgyűlés hatásköre. A bizottság tagjai azonban úgy ítélték meg, a kérdés túl összetett, és olyan komoly műszaki tartalma van, amely megkérdőjelezi a választópolgári és jogalkotói egyértelműséget, így a hitelesítést megtagadták.

Kapcsolódó

A második kérdést, mely úgy szól, hogy: "Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényi úton biztosítsa, hogy 2017. december 31-ét követően Magyarországon atomreaktor, egyéb nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló csak abban az esetben üzemelhessen, ha az engedélyes az esetleges nukleáris baleset következtében fellépő károk teljes mértékben való megtérítéséhez elégséges biztosítással vagy más pénzügyi fedezettel rendelkezik?" Az NVB egyhangú döntéssel buktatta el, mivel a nukleáris káreseteket a bécsi egyezmény szabályozza. Nemzetközi szerződésekről pedig nem lehet népszavazást tartani.

A harmadik kérdést ("Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot arról, hogy legkésőbb 2019. január 1-től kezdődően Magyarország végrehajtja a Németországban zajló +Energiafordulat+ program - mindenekelőtt a nap- és szélenergia alapú áramtermelés állami segítséggel való felfuttatása - lépéseit úgy, hogy a program magyar változatának kidolgozásához a kormány a német kormánytól kér szakmai segítséget?") tiltott tárgykör miatt utasították el, mert a kormányra ró feladatot.

A negyedik kérdés az volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jövőben új atomerőművi blokk ne épüljön?" Az NVB többsége arra hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint. A testület többségének megítélése szerint ráadásul megtévesztő is, mert a jelenlegi szabályok szerint a népszavazás eredménye csak három évig kötelező az Országgyűlésre.

Az ötödik kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 2080 előtt üzembe helyezzenek Magyarországon atomerőművi blokkokat?" Ennél a kérdésnél az NVB többsége lényegében az előző kérdéshez hasonló érvekkel tagadta meg a hitelesítést.

A hatodik kérdést, mely úgy szólt, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy új atomerőművi blokk csak akkor kaphasson létesítési engedélyt, ha az azzal együttesen számított magyarországi teljes villamosenergia-termelő kapacitás legalább egyharmada megújuló energiaforrás hasznosításával működik?" az NVB egyhangú döntésében a nemzetközi szerződés érintettsége miatt nem engedte át.

A hetedik, a paksi bővítést érintő kérdés az volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14) OGY-határozatot és annak 1. számú mellékletét úgy módosítsa az Országgyűlés, hogy a hatályos, célul kitűzött áramellátási forgatókönyv helyett az Energiastratégia f) jelű, úgynevezett "Anti Atom Zöld (+)" áramellátási forgatókönyv megvalósítását tűzze ki célul, amely nem számol új atomerőművi blokkok és szénerőművek építésével, hanem a megújuló energiaellátás részarányát növelné?" Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, hogy a határozat módosítása a paksi beruházás visszavonását is jelenti, emellett nemzetközi szerződést érint.

Az állatkínzókat sem büntethetik szigorúbban

Az LMP-től függetlenül egy másik kérdésben is népszavazást kezdeményeztek az NVB-nél. Az úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy tényleges szabadságvesztést kapjon az, aki állatot megkínoz, elpusztít, és ilyen esetekben a büntetési tétel alsó határa minimum 2 év legyen, valamint támogatja-e azon mellékbüntetés bevezetését, amely a szabadságvesztés főbüntetés mellett alkalmazható, és alkalmas arra, hogy akár 5 éves időtartamra tiltsa el az állattartót e tevékenységétől, illetve, aki az eltiltás hatálya alatt újra állatot kezd tartani, szintén büntetendő legyen?"

Az NVB egyhangú döntéssel úgy ítélte meg, a kérdés többszörös összetétele miatt nem egyértelmű, emellett- szigorúsága folytán - burkolt alaptörvény-módosításra irányul.

A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.