A következő esztendőkben a magyar devizaadósság viszonylag alacsony marad, így figyeljük a piaci lehetőségeket, de a közeljövőben az ÁKK Zrt. nem tervezi újabb devizakötvény kibocsátását - mondta Réz a Euromoney befektetői fórumán.
A bejelentés megfelel az idei kormányzati nyilatkozatoknak. Az idén februárban lejárt 369 millió dolláros és a június 11-én lejárt 1,288 milliárd eurós devizatörlesztést egyaránt forintkibocsátásokból fedezte az adósságkezelő. A lépés nyomán a 2018 végére tervezett 20 százalék alá csökkent a devizarészarány az államadósságon belül. Az év hátralévő részében már csak belföldi devizakötvény lejárat esedékes, összesen 244 millió euró értékben.
Legutóbb idén márciusban - tíz év után újra - japán jenben bocsátott ki devizakötvényt az ÁKK. A hároméves futamidejű szamurájkötvény 30 milliárd jen összegű, kamata 0,37 százalék. Az euróra való átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény-kobocsátást jelentette.
Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt parlamenti meghallgatásán május 15-én, hogy aAz államadósságon belül továbbra is cél a forintarány javítása és az átlagos futamidő növelése. Az adósságráta csökkentését pedig szavai szerint a paksi bővítés és belgrádi vasútépítés nem veszélyezteti.
Barcza György ÁKK-vezér korábbi kijelentése alapján ha a következő években sikerül tartani a jelenlegi irányt, akkor 2022-re 10 százalékra, illetve az alá csökkenne az állami devizaadósság aránya, ami az jelentené, hogy 1973 óta messze a legalacsonyabb devizaarány alakulna ki, gyakorlatilag megszabadulna az ország a devizában fennálló adósságtól.
A fotó forrása: Shutterstock.