Az Egyenlítő Alapítvány közelmúltban elkészült hiánypótló kutatásából kiderül, milyen lépések szükségesek a trend megfordításához, illetve milyen jó gyakorlatok alkalmaznak a világon sikeresen. 

Jelenleg itthon kevesebb férfi és nő választja a felsőoktatásban a műszaki, mérnöki, tudományos területeket, mint az európai országok átlaga, ezen belül is stagnál vagy csökken a nők aránya – áll az alapítvány közleményében. 

Az európai vállalatoknál a nők a technológiai pozíciók mindössze 22 százalékát töltik be, IT végzettséggel 17 százalékot. A McKinsey elemzése szerint 2027-re az EU-27 országaiban 1,4-3,9 millió fő fog hiányozni csak a technológiai szektorból. Ha Európa 2027-re meg tudná duplázni a nők arányát a technológiai munkaerőpiacon 45 százalékra, akkor megszüntethetné a tehetséghiányt, és akár 260-600 milliárd eurós GDP-növekedésből profitálhatna. Az ICT végzettségű nők aránya hazánkban mindössze 13,5 százalékot (Eurostat2021) tesz ki és visszaesést mutat az előző évekhez képest. Magyarország tehát az EU átlaghoz képest gyengébb ezen a területen és további versenyképességi lemaradás veszélyeztet.

A természettudomány, a technológia és a mérnöki tudomány területei, azaz a STEM szakmák, hagyományosan férfias szakmának vannak titulálva, a nők száma kifejezetten alacsony ezeken a területeken, már a pályaválasztáskor is. 

Hány női Nobel-díjasunk lehetne már, ha nem vesztegetnénk el konzekvensen a női tehetséget a magyar technológiai területeken?

– teszi fel a kérdést Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója, aki közel nyolc éven át volt a Google Magyarország vezetője.

„Minden a technológiától függ és ez egyre inkább így lesz, a jövőnket ezek a vívmányok alapozzák, határozzák meg. A technológia világában nagy szerepe van a sokszínűségnek és a különböző felhasználói igényeknek. Ha nem növekszik a női munkavállalók száma ezeken a területeken, ebből a kreatív, alkotói, döntéshozói körből kimarad a népesség fele.

Ha belátjuk, hogy jelenleg szinte mindent, a gazdaságot, a társadalmat a technológia alakítja a legnagyobb mértékben, és ha ebből kimaradnak a nők, a jövő világa csak férfiszemmel lesz kialakítva. Célunk ezzel szemben, hogy a jövő ne csak egy nemre legyen tervezve, az se jó, ha csak a férfiakra, de az sem, ha csak a nőkre szabjuk a világot, tervezzük most először mindkettőre” – fogalmazott Heal Edina. 

A női hallgatók száma megcsappant 

A jelenség feltárására hiánypótló kutatást készített az Egyenlítő Alapítvány az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségével közösen. Az átfogó kutatás fókuszában az állt, hogyan lehet a nők arányát növelni a STEM szakokon és szakmákban. Magyarországon az oktatási intézményekből kikerülő, és a munkaerőpiacon elhelyezkedő nők száma alulmarad az iparági igényekhez és az európai országok arányához képest is. Tekintve a növekvő tehetséghiányt, ez egyre nagyobb problémát okoz mind a cégeknek, mind az egész nemzetgazdaságnak.

Az elemzéséből, amely az elmúlt 10 év felsőoktatási trendjeit, adatait vizsgálta meg, kiderült, hogy különösen kedvezőtlen folyamatok indultak el az informatika területén.

Miközben a kétezres évek elején még valamivel több, mint 25 százalékban voltak jelen nők a hallgatók között, ma ez az arány csupán 15 százalék. Az elmúlt tíz évet tekintve STEM területeken körülbelül kettő és félszer annyi férfi szerzett végzettséget, mint nő. Kifejezetten negatív a tendencia: a nők száma összességében csökken a felsőoktatásban a STEM területeken.

Miért ódzkodnak a nők a STEM területektől?

Az erről szóló kutatás több mint 800 magyar STEM szakos hallgató és végzett munkavállaló megkérdezésével készült, valamint a pályaválasztási motivációjukat, a felsőoktatásban és munkahelyen szerzett tapasztalataikat vizsgálta. 

A pályaválasztás tekintetében kiderült, hogy az ezeken a területeken tanuló nőknél abban, hogy STEM szakokat választanak, meghatározó szerepe van a családnak és néhány pedagógusnak, akár már az általános iskolás évekből is. Ez azonban az ellenkező irányban is igaz, ugyanis a nőket nagyobb arányban próbálják lebeszélni épp a hozzájuk legközelebb állók.

A kutatásból kiderül, hogy ahhoz, hogy a nők a STEM területeket válasszák, már nagyon korán kell a nevelésben és a képzésben a támogatást biztosítani és vonzóbbá tenni számukra ezeket a pályákat.

Ezeken a területen dolgozókról a kutatás során az is kiderült, hogy a STEM szakmákban a nők átlagosan heti 6 órával dolgoznak többet a férfiaknál, a természettudományos területen lévők pedig 8 órával az IT területen dolgozóknál. A legtöbb munkahelyen az első néhány hónapban nagyon elveszettnek érzik magukat a STEM szakon végzettek, mert sem hivatalos onboarding, sem mentorprogram nem segíti a beilleszkedésüket.

A támogatás fontossága 

A szocializáció korai szakaszában már biztosítani kell, hogy a lányok bátorítva és támogatva legyenek a matematikai, műszaki és informatikai területeken – mondta el Vörös Csilla, az Egyenlítő Alapítvány tagja és kutatási szakértője.

A szakértő szerint a vállalati szakembereknek szorosabb kapcsolatot kell kiépítenie az egyetemekkel, az egyetemistáknak támogatniuk kell a középiskolásokat, és a középiskolások is szerepet vállalhatnak a fiatalabb korosztályok képzésében.

A tananyagok korszerűsítése, illetve az oktatók és szélesebb értelemben az egész lakosság képzése kritikus annak érdekében, hogy a nemi alapú diszkrimináció még látensen se jelenjen meg.

A kutatás készítői szerint amennyiben az oktatási adatok jelentősen nem változnak és nem történik célzott intézkedés a női hallgatók arányának a növelésére, amely segíti a munkaerőpiaci arányok elmozdulását, Magyarország jelentős gazdasági és versenyképességi hátrányba kerül. A továbblépéshez mind az oktatás mind a vállalatok számára hasznos támpontul szolgálnak a kutatás főbb megállapításai és következtetései.

Felrobbant a magyar közoktatás ketyegő bombája

Tény, hogy idén többen jelentkeztek tanárképzésre, mint tavaly. Ugyanakkor a teljes felvételiző létszámot tekintve nem éri el a négy százalékot a most tanári szakokra felvettek aránya. Ezen belül is sokkolóan alacsony a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusi pályára készülők száma. Joggal merül föl a kérdés: a magyar gyerekeket a közoktatásban ma ki tanítja, és ki fogja tanítani környezetismeretre, biológiára, földrajzra, fizikára és kémiára? Bővebben --->