A CNN véleménycikkben szedte össze az egyenlőtlenség és a leggazdagabb vagyonának újraelosztásáról szóló fontosabb kutatásokat és javaslatokat. Ezek azt látszanak alátámasztani, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező rétegek szigorú megadóztatása, érdemben járulna hozzá egy egyenlőbb világ megteremtéséhez, különösen akkor, ha ezeket a pénzeket, alanyi jogon járó egészségügyi szolgáltatásokra fordítanánk.

Az egyszerű jövedelemadóval szemben, a vagyonadó egy bonyolultabb műfaj. A Jeff Bezoshoz és Elon Muskhoz hasonló billiárdosok vagyona készpénzben nem igazán hozzáférhető. Ez nagy részben üzleteik jellegéből adódik, de naivitás volna azt feltételezni, hogy ne dolgozna emberek hada aktívan adóterheik csökkentésén. Vagyonuk szinte egésze kisebb-nagyobb vállalataikba, ingatlanokban és ingóságokban, különböző alapítványokban, és a tőzsdén van szétszórva. Ennek ellenére, ha nagyon akarná egy kormány, meg tudná adóztatni gazdagjait, még ha az így elérni kívánt egyenlőség, más jellegű költségekkel is jelentene az államnak.

Kapcsolódó

Gazdasági erőszak a járvány éveiben

"Az Egyenlőtlenség Öl" címmel jelent meg az Oxfam kutatóintézet nemzetközi tanulmánya, ami megoldásokat keres a Covid-helyzet miatt egyre növekvő társadalmi, illetve gazdasági egyenlőtlenségekre. A jelentés szerint naponta 21 ezer ember hal meg az egyenlőtlenségnek köszönhetően, és ezt az arányt a pandémiás helyzet csak rontotta. Az emberiség 99 százaléka rosszabbul keres a járvány előtti időszakhoz képest.

Eközben a föld ötszáz emberének vagyona 1000 milliárd dollárral növekedett 2021-ben, és ez a szám majdnem dupla ennyi, ha a teljes időszakra nézzük az USA-ban élő 725 dollármilliárdost. A tanulmány szerint, nagy részben ezek a hatalmas egyenlőtlenségek tehetnek arról, hogy felkészületlenek voltunk a járványra, de az így szerzett figyelmet lehetőségnek is lehet tekinteni. Az Oxfam kutatói például egy olyan világot képzelnek el, ahol megszűnt a "gazdasági erőszak", ami leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a gazdasági erőfölénnyel senki nem élhetne vissza és zsákmányolhatná ki a nála kevésbé tehetőseket. A vízió szerint nem csak a szegénység tűnne el ebben az új világban, de a milliárdosok is. Felvetésük szerint, egy ideális világban csak a történelem könyvek emlékeztetnék az embereket, ezekre a fogalmakra.

"Apró, évenkénti anyagi hozzájárulás"

Egy másik tanulmány, az Inequality Report azt veszi alapul, hogy ha éves szinten megadóztatnánk a világ gazdagjainak vagyonát, akkor 2,3 milliárd embert emelhetnénk ki a szegénységből, az egész világ lakosságát beoltathatnánk, és a fejlődő országokban olyan egészségügyi, illetve szociális védőhálókat hozhatnánk létre, amik 3,6 milliárd polgár számára jelentenének biztonságot.

Ehhez egy 2500 milliárd dolláros (785 680 milliárd forintos) bevétel már elég lenne, ami a jelentés szerint úgy érhető el, ha a nemzetközileg sávosan, az 5 millió dollárt (1,57 milliárd forint) meghaladó vagyonnal rendelkezők 2 százalékot, 50 millió (15,7 milliárd forint) fölött 3 százalékot, és az 1 milliárdnál dollárnál (314 milliárd forint) is nagyobb vagyonnal rendelkezőknek 5 százalék adót kéne fizetni.

Magyar milliárdosoknak is fájna

Az 1,57 milliárd forintos sáv egyáltalán nem kirívóan magas: Magyarországon A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány listáján 2021-ben a legutolsó helyezettnek 11,2 milliárd forintos becsült vagyona volt. Arról pontos adat nem elérhető, hogy mennyi magyar milliárdos van, de több százan lehetnek.Ha egy szigorúbb javaslatot fogadnának el és csak a dollármilliárdosok, akkor is három magyar milliárdos aggódhatna: Mészáros Lőrinc, a 455 milliárd forintra, Csányi Sándor a 420 milliárdosra, vagy a politikai ambíciói miatt előtérbe került Gattyán György a 305 milliárd forintos vagyonával. 

Az ilyen és ehhez hasonló adózási formák élharcosai az USA-ban többek között Bernie Sanders és Elizabeth Warren szenátorok, de tőlük függetlenül is jelent már meg az Egyesült Államok Kongresszusában olyan javaslat, miszerint az ingatlanadókat kéne szigorítani, illetve megnehezíteni az öröklések esetében, azok elkerülését.

Kép: Reuters

A tanulmány kitér az európai számokra is. Az EU-n belül 850 ezren esnének a 2 százalékos, majdnem 47 ezer a 3 szézalékos sávba, és mindössze 616 olyan ember él itt, aki akkora vagyonnal rendelkezik, hogy 5 százalékos adózást várnának tőle. A leggazdagabb európai egyébként Bernard Arnault, a Louis Vuitton tulajdonosa, 187,7 milliárd dolláros, vagyis kis híján 60 ezermilliárd forintos vagyonnal. Az így beszedett pénzt évente majdnem 200 ezermilliárd forint volna, egy még progresszívabb, 2, 5, illetve 10 százalékos adókulcsnál pedig több mint 280 ezermilliárd forintot jelentene, amiből a régión belül 38 százalékkal növelhetnénk az egészségügyre szánt pénzeket.