A Magyar Közlönyben megjelent törvény felhatalmazást ad a Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére. A törvény egy része már október 28-án hatályba lépett, de a beruházások ösztönzéséről és védelméről, továbbá a szabályozási intézkedésekről és a jogviták rendezéséről szóló részek csak később lépnek hatályba. Ez akkor következik be, amikor a szerződő felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a megállapodás hatálybalépésére vonatkozó belső eljárási követelményeiket teljesítették. Ezek a részek az utolsó értesítés keltét követő hatvanadik napon lépnek hatályba.
A megállapodás szerint a „beruházás” kifejezés magában foglal minden olyan, valamely beruházó közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló vagyoni értéket, amelyet az egyik szerződő fél állama szerinti beruházó gazdasági tevékenységével összefüggésben fektettek be a másik szerződő fél állama területén, ez utóbbi törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban. A „beruházó” kifejezés az egyik szerződő fél minden olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, aki a másik szerződő fél területén beruházást valósított meg. A „természetes személy” kifejezés az olyan természetes személyt jelenti, aki bármelyik szerződő fél államának állampolgára, annak törvényei értelmében.
Mindkét ország ösztönzi a másik ország beruházóit, és kedvező körülményeket teremt számukra ahhoz, hogy a területén beruházást létesítsenek, továbbá saját állama törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. Mindkét ország a saját területén tisztességes és méltányos elbánást, teljes körű védelmet és biztonságot nyújt a másik beruházóinak.
A nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás azt jelenti, hogy az egyes országok saját államuk területén a másik ország beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben biztosítanának saját államuk területén. A nemzeti elbánásra és a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezések azonban nem alkalmazandók az egyik szerződő fél által vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei alapján nyújtott előnyökre.
Az egyik ország beruházóinak beruházásait vagy hozamait sem államosíthatják, sajátíthatják ki közvetlenül vagy közvetetten vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik ország területén, amelyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással, kivéve, ha az közérdekből történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről.
A megállapodás szerint a szerződő felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük.