A diplomás munkavállalók szakmai tapasztalatát figyelembe véve a pályakezdők körében az átlagos nettó havi fizetési igény 252 ezer és 328 ezer forint között mozog, ami az évek során a szakmai tapasztalat növekedésével változik és az 5-10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók esetében már 401-580 ezer forintra emelkedik – derül ki a profession.hu felméréséből.

A teljes mintán vizsgálva a bérigényeket elmondható, hogy a BME által kiállított diplomával rendelkezők várják el később a legmagasabb összeget, őket a Budapesti Corvinus Egyetem volt hallgatói követik, majd a Miskolci és Óbudai Egyetemen végzettek.

„A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók átlagos nettó bérigénye jelenleg közel 396 000 forint havonta, szakmai tapasztalattól függetlenül, a teljes, diplomával rendelkezők összesítését nézve. Legmagasabb iskolai végzettségtől függetlenül 2020 óta éves szinten 12 százalékot emelkedtek átlagosan a munkavállalói nettó bérigények Magyarországon. A helyzetre reagálva a vállalatok többsége az infláció követésére fejlesztette a béreket a munkavállalóik megtartásáért. Év elején a cégek többségénél a teljes munkavállalói állományra vonatkozóan általános béremelést ütemeztek be az idei tervekbe” – tette hozzá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Mi lenne az álommunka?

Az egyetemi végzettség megszerzése után a különböző intézményekről kilépők más-más területeket részesítenek előnyben jövendőbeli állásuk megpályázáskor. Az ELTE-n végzettek leginkább adminisztratív, asszisztensi és HR adminisztrációs területekre jelentkeznek, míg a BME egykori hallgatói a projektmenedzseri, gépészmérnöki, adminisztrációs munkákat pályázzák meg, a Debreceni Egyetemen végzettek pedig az adminisztratív, asszisztensi és értékesítési munkatársi pozíciókat részesítik előnyben.

A BME volt hallgatói a projektmenedzsment, gépészmérnök és a programozó, fejlesztő területen helyezkedtek el elsősorban. A Corvinusról szintén a projektmenedzsmentet választották a legtöbben, amit a marketing, majd az adminisztrátori és dokumentumkezelő állások követnek.

Az egykor ELTE-s hallgatóknak az adminisztrátori és projektmenedzsment területek mellett a tanító, tanár, pedagógus a harmadik leggyakoribb választása, míg a BGE-s diplomával rendelkezőknek a könyvelés, projektmenedzsment és a kontrolling.

A vidéki nagy egyetemeknél hasonlóan alakultak a munkaerőpiaci elhelyezkedések: a Debreceni, a Pécsi, a Szegedi és a Szent István Egyetemet végzett munkavállalók többsége – más-más sorrendben ugyan, de – azonos három szakterület egyikén helyezkedtek el: adminisztrátor és dokumentumkezelő, projektmenedzsment, valamint szakmai asszisztens pozíciókban.

A Széchényi István és a Miskolci Egyetem volt hallgatói számára a szakmai asszisztens helyett harmadikként a gépészmérnöki állások szerepelnek még az első három leginkább választott terület között.