A magyarországi felsőoktatásban 2010 és 2020 őszi félévei között a magyar diákok száma harmadával csökkent, míg a külföldieké 2,4-szeresére nőtt. Magyarországon 2010-be minden huszadik egyetemista és főiskolás volt külföldi, 2020-ban viszont már minden hatodik - írja a G7 az átalakulást elemző cikkében. Magyarországon a Tempus Közalapítvány felmérése szerint a 2019/2020-as tanévben 180 milliárd forintot költöttek a külföldi diákok, ami a magyar GDP 0,4 százaléka.

Miközben a kormány örülhet a külföldi egyetemistáknak, úgy tűnik, hogy a magyar diákok kedvét sikerült elvenni a (hazai) felsőoktatástól. Igaz, a népességfogyásnak köszönhetően is kevesebb az érettségi után továbbtanuló, de még a 18 évesek számához viszonyítva is jelentős csökkenés van: a magyar felsőoktatásban tanulók száma ötötödével esett vissza.

Kapcsolódó

Míg a fejlett országokba általában azért mennek jelentős anyagi áldozatot is vállalva sokan tanulni, mert jónak tartják a célország oktatási színvonalát, Magyarországnak az is egyre inkább vonzereje lehet, hogy nálunk egyre többen tandíjmentesen tanulhatnak. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjával hazánkban tanuló diákok korábban a külföldi diákok 28 százalékát tették ki, és ez az arány egyre csak nőni fog, hiszen újabb és újabb megállapodásokat írtak alá a diákok fogadásáról.

A doktori képzések esetében a 7,6 ezernyi összes diákból 2835 volt külföldi 2020 őszén, közülük 1932 stipdeniumos. A doktori képzéseken tehát minden negyedik diák olyan külföldi, akit a kormány a magyar diákoknál általában jóval magasabb ösztöndíjjal támogat. A doktori képzésben ugyanis az ösztöndíjasok a hazai diákokkal megegyező ösztöndíjat kapnak, az első két évben havi 140 ezer forintot, a második két évben 180 ezer forintot, csakhogy a külföldiek ehhez még ingyen kollégiumot vagy havi 40 ezer forint lakhatási támogatást is kapnak.

Az alapképzésben is ez a rendszer, és ott kódolva van a feszültség, hiszen míg a magyar diákoknak már csak 60 százaléka nem köteles tandíjat fizetni, addig a stipendiumosok ingyen szállást, vagy 40 ezer forint albérlet-támogatást, illetve 43,7 ezer forint havi ösztöndíjat is kapnak. A magyar diákok úgy érezhetik, hogy a férőhelyek korlátozásával és a magas tandíjakkal a hazai felsőoktatástól inkább elriasztja őket a rendszer, miközben jelentős erőforrásokat biztosít a külföldi diákok oktatására.

A kormány 2018 és 2020 között 100 milliárd forinttal csökkentette a felsőoktatás állami finanszírozását, eközben azonban 30 milliárddal növelte a Stipendium Hungaricum támogatásainak összegét.