Sokféle kamatdöntési lehetőséget vitatott meg a monetáris tanács, de végül is egy darab került formálisan a tagok elé, így a döntés is egyhangú volt - vázolta az 50 bázispontos kamatemelés hátterét Simor András jegybankelnök. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor - szól a jegybanki közlemény.

A jegybank lefelé módosíthatja GDP-prognózisát

Kapcsolódó

A nyomott belső kereslet ugyan fékezi az áremelkedést, a forint elmúlt hónapokban történt gyengülése azonban még így is veszélyezteti az inflációs cél elérését a jegybanki horizonton. Mindemellett az elmúlt hónapokban elhatározott adóemelések átmenetileg szintén tovább növelhetik az árindexet. A kormány minimálbér-emelésről szóló döntésének az árindexre gyakorolt hatása azonban a rugalmas munkaerőpiac miatt mérsékelt lehet - vázolta az inflációs pályát Simor.

A reálgazdaság alakulása szintén kedvezőtlenül alakul. Eredetileg 1,5, majd 0,6 százalékos növekedésre számított az MNB, azonban a legfrissebb adatok alapján a jegybank vélhetőleg lefelé módosítja majd a hazai növekedési kilátásokat a december második felében megjelenő inflációs jelentésében. E mögött a lassuló globális növekedés, a romló nemzetközi konjunktúra, valamint a hazai folyamatok egyaránt szerepet játszanak. A lakosság fogyasztásának élénkülése továbbra sem tapintható, míg a beruházások alakulására kedvezőtlenül hat a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a minimálbér-emelés is. A foglalkoztatás érdemi növekedésére szintén nem lehet számítani.

A költségvetés ugyanakkor még mindig 1,5 százalékos növekedéssel számol, a kormány azonban rendkívül elkötelezett a hiánycél teljesítésében, így várhatóan kalkulál a GDP-ütem változásával.

Az elmúlt hónapban a pénzügyi piacokon a forint gyengülő tendenciáját, valamint a kockázati felár és az állampapír-piaci hozamok emelkedését lehetett megfigyelni, így a piac kamatvárakozásai is megugrottak. Átmenetileg ugyan megnyugtatta a piacot a kormány azon bejelentése, hogy újra felveszi a kapcsolatot az IMF-fel, azonban a hazai adósságnak az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő (Moody's) általi leminősítése ismét megrendítette a piaci bizalmat. Így a pénzügyi piacok volatilitása hosszabb távon is megmaradhat.

Nincs arra bizonyíték, hogy spekulációs támadás történt volna

Van olyan, hogy egy valuta ellen spekulációs támadás indul, azonban annak különböző előfeltételei vannak: általában a gyengébb fundamentumokkal rendelkező országok ellen indítanak támadásokat. Azt nem lehet állítani, hogy most spekulációs támadás történt, mivel erre - szemben a 2008-as helyzettel - nincs bizonyíték - mondta kérdésre válaszolva Simor.

A spekulációnak azonban több jelentése van: gondolkodik, elmélkedik, mereng, töpreng. Mindenki, akinek megtakarítása van, az spekulál, hova fektesse be a vagyonát. Az, hogy többen ugyanarra spekulálnak, annak valószínűleg oka lehet.

Az IMF-fel esetleges megállapodás összegénél azt érdemes figyelembe venni, hogy a hazai forrásmegújítási szükségletek mekkora része teljesíthető a piacról - mondta Simor. A fő kérdés ugyanakkor nem a kölcsön kért összeg, hanem a hitelesség. Magyarország például a 2008-ban kölcsönvett IMF-hitelt követően mihelyt hiteles gazdaságpolitikát kezdett folytatni, a piaci finanszírozás is beindult, és ezt követően már nem volt szükség a rendelkezésre álló hitel lehívására.

Nem ok nélkül nincsenek banki hitelek

A válságok általában hitelvisszaeséssel járnak, és ezt követően lassabban áll vissza a hitelezés korábbi üteme, mint a reálgazdaság ütem, azaz a gazdaság megtanul kevesebb hitellel működni. Magyarország a régión belül ráadásul jobban rá van szorulva a külföldi anyabankok támogatására, miközben az európai bankrendszer szintén tőkeemelésre szorul.

A bankadó, a végtörlesztés és más tényezők ugyanakkor további terheket róttak a hazai bankokra. Így minden olyan javaslatot, amely a bankrendszerrel való megegyezésre törekszik, a Magyar Nemzeti Bank a leglelkesebben üdvözölni tudja.