A magyar lakosság fejenként átlagosan 615 kilogramm (kg) táplálékot "tüntetett el" 2013-ban, ami napi csaknem 2 kilogramm élelmiszert jelent. Ez ugyanannyi, mint 2012-ben, viszont 4,3 százalékkal kevesebb az előző öt év átlagánál, s mintegy 80 kilóval kevesebb az ezredfordulón elfogyasztottnál. Az összmennyiség harmada állati eredetű, az előző évhez képest ezekből 4 százalékkal kevesebbet ettünk, növényi termékekből - liszt, rizs, burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök - viszont 3 százalékkal többet.
A táplálék legnagyobb része, mintegy harmada zöldség és gyümölcs, negyede tej- és tejtermék, 15 százaléka rizs és liszt. A hús és hal aránya a teljes mennyiség tizede.
A húsfogyasztás az elmúlt két évben alig érzékelhetően változott, 2000-hez képest viszont csaknem 15 kilós a csökkenés. 2013-ban fejenként átlagosan 56 kg hús került a tányérokra. Ezen belül baromfiból az előző évhez képest fél kilóval, az előző öt év átlagához képest egy kilóval, az ezredfordulóval összemérve pedig 9 kilóval kevesebbet tüntettünk el az asztalról.
Sertéshúsból 2012-vel összevetve fél, az előző öt év átlagához mérve másfél kilós a csökkenés, 2000-ben pedig még 4 kilóval többet tálaltunk fel. A marhahúsfogyasztás 15 év alatt csaknem a felére apadt, pedig már 2000-ben sem volt túl sok a fejenkénti 4,3 kiló.
Folyamatosan csökken 2006 óta a zsiradékok fogyasztása, 2000-hez képest 15 százalékkal marad el a 2013-as mennyiség. Az állati zsiradék aránya 40 százalék volt, szemben a 2010-es 50 százalékkal. Zöldségből és gyümölcsből év/év alapon 7 százalékkal több, összesen átlagosan 186,5 kiló fogyott fejenként.
Az egy főre jutó lisztfogyasztás gyakorlatilag a 2008-2012-es szinten stagnált 2013-ban is (81 kg), rizs viszont egyre ritkábban kerül az asztalra, a 2013-as 3,6 kg már másfél kilós csökkenés eredménye a 2008-2012-es időszakban fogyasztotthoz képest.
Visszaesett az alkoholfogyasztás is, 2000-hez képest 20 százalékkal kevesebbet gurítottunk le a torkunkon szeszes-italból. A fogyasztási szerkezet is módosult, a 2000 óta első helyen álló sört fokozatosan beérte az egészségügyi szempontból kockázatosabb tömény alkoholok aránya (35 százalék), míg a boré 5 százalékkal elmarad ezektől.